1994 óta szeptember 16. az Ózon Világnapja (International Day for the Preservation of the Ozone Layer). Az ENSZ a földkörüli ózonréteg védelmére létrehozott, 1987-ben 46 ország által aláírt Montreali Jegyzőkönyvre való emlékezés céljából hozta létre. Mára már majdnem 200 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben.

Az OMSZ 1969 óta végzi a légkör ózontartalmának mérését. Az adatok azt mutatják, hogy a 90-es évek első felében tapasztalható drasztikus ózoncsökkenés az évtized végére fokozatosan növekedésbe ment át, mely azóta is tart. A hazai mérések szerint 2010 az ózonban egyik leggazdagabb esztendő volt. A veszély a bíztató jelek ellenére még nem szűnt meg: az antarktiszi ózonlyuknál jóval kisebb északi sarki ózonlyuk éppen ez év tavaszán volt a legerősebb eddigi története alatt. Ennek hatását a hazai mérési adatokban is meg lehetett figyelni, március elejétől több mint egy hónapig állt fenn jelentős ózonhiány Magyarország felett.

Az ózon atomfizikai tulajdonságai következtében elnyeli az élővilágra halálos ultraibolya-sugárzás jelentős részét. Ez a természetes védőrendszer megsérült, amikor az iparban széles körben alkalmazott freonok (halogénezett szénhidrogének) nagyobb mennyiségben kezdtek feljutni a sztratoszférába. A légköri ózon legjelentősebben az 1970-es, a 80-as években, és a 90-es évek első felében csökkent a legerősebben. A globális csökkenés mellett egy speciális jelenség, az Antarktisz fölött minden koratavasszal megjelenő ózonlyuk is kialakult.

A jelenség felismerése arra késztette a fejlett országokat, hogy egyezményben korlátozzák az ózont lebontó halogénezett vegyületek alkalmazását, illetőleg megegyezzenek, hogy egy bizonyos - minden országban az adott ország anyagi lehetőségeihez mért - ütemezéssel megszüntetik ezen anyagok gyártását, kereskedelmét és használatát. A kezdetben meghatározott ütemezést a későbbi egyezményekben többször szigorították.

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?