Mások szerint azonban a környezetbarát technológiák támogatása rengeteg embernek biztosítana munkalehetőséget és erősítené a gazdasági növekedést. Ön mit gondol? Mondja el véleményét a zöldberuházásokkal kapcsolatos e heti vitánkban!

Ban Ki-moon ENSZ főtitkár nemrég a gazdasági válsággal küzdő világ vezetőit arra figyelmeztette, hogy ne csússzanak vissza a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ban szerint a gazdasági válság kezelése masszív gazdasági ösztönzést igényel, és „ennek a kiadásnak jókora részét a globális felmelegedés elleni küzdelemre kellene fordítani. Zöld New Deal-re van szükségünk”. Alább felidézzük, mit gondoltak a témában a képviselők a legutóbbi parlamenti viták során.
 
„A környezet nem probléma, hanem a megoldás kulcsa”
 
Joseph Daul (néppárti, francia): „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a gazdasági innováció előmozdítása lehetővé fogja tenni, hogy középtávon újra beindítsuk az európai gazdaságot és ipart. Ha most beruházunk, megmenthetjük a holnap munkahelyeit”.
 
Johannes Blokland (független, holland) és Jan Andersson (szocialista, svéd) sajnálatukat fejezték ki egyes kormányok azon erőfeszítései láttán, hogy a válság ürügyén háttérbe szorítsák az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Andersson szerint ennek éppen ellenkezőjét kell tenni: „Beruházásra van szükségünk a kutatásban és fejlesztésben, új környezetvédelmi technológiák és környezetbarát technológiák terén”.
 
Roberto Musacchio (GUE/NGL, olasz): „A környezet nem probléma a gazdaság számára, hanem a megoldás kulcsa”.
 
„A klímaválság sokkal pusztítóbb, mint a gazdasági”
 
A gazdasági visszaesés következtében számos ország számára könnyebb lesz teljesíteni a kiotói jegyzőkönyvnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.
 
A liberális frakció vezére Graham Watson (brit) szerint: „Nincs ellentmondás Keynes és az éghajlatváltozás elleni küzdelem között. Napjaink Maynard Keynes‑sze valamennyi európai házra napelemeket és szélgenerátort installáló embereknek teremtene munkahelyet, előmozdítva az innovációt”.
 
Avril Doyle (néppárti, ír): „A beruházás, munkahelyek, fizetések, fogyasztás és bolygónk megmentése mind hason értelmű szavak”. A kérdés Doyle szerint az, hogy „képesek leszünk‑e átállni a szénokádó fosszilis tüzelőanyagokról a fenntarthatóbb energiaforrásokra, és az ENSZ‑tárgyalóasztalhoz ültetni valamennyi kollégánkat a világon”.
 
Caroline Lucas (zöldpárti, brit): „A klímaválság potenciálisan sokkal pusztítóbb, mint a gazdasági válság – és ironikus módon az annak kezeléséhez szükséges intézkedések pontosan azok, amelyek segíthetnek elkerülni a globális recessziót is. A szélenergiákat ösztönző erős politikák például 2020‑ig mintegy 20,5 milliárd euróval csökkenthetné az üzemanyag költségét és félmillió munkahelyet teremthetnének csak az EU‑ban”.
 
„Ne adjunk biankó csekket az autóiparnak!”
 
Lena Ek (liberális, svéd): „Ha túl leszünk ezen, valóban nagy- vagy inkább kisfogyasztású autókat akarnak majd a fogyasztók? Új zöld 'new deal'‑re van szükségünk a beruházások, az innovációs kutatás és az energiahatékony technológiák tekintetében”.
 
Dorette Corbey (szocialista, holland) úgy véli, hogy az autóipar állami támogatásra bejelentett igénye abszurd: „Az ipar évekig ellenállt az arra irányuló szabályoknak, hogy tisztább, hatékonyabb autókat gyártson, amikor a technológiák már régóta léteztek. Most, rossz időkben, segítségért folyamodnak. Csak az elektronikus és hidrogénmeghajtású autók gyártásához szabad támogatást nyújtanunk”.
 
Monica Frassoni (zöldpárti, olasz): „Nem szabad állami támogatást nyújtanunk vagy biankó csekket kiállítanunk az autóiparnak. Ez azt jelentené, hogy továbbra is kidobjuk a pénzünket az ablakon”.
 
„A munkanélküliség nagyobb veszély, mint a klímaváltozás”
 
Ryszard Czarnecki (UEN, lengyel): „Jelenleg a gazdasági növekedés és a munkanélküliség egyre növekvő veszélye elleni küzdelem százszor fontosabb, mint a klímaváltozással kapcsolatos kérdések”.
 
Roger Helmer (független, brit): „Nem a globális felmelegedés, hanem az arra való politikai válaszaink jelentenek fenyegetést. Minden bizonnyal igaz, hogy a Föld kissé és időszakos felmelegedett az elmúlt 150 folyamán, de ez a változás teljesen összhangban van az évezredek óta kialakult, hosszú távú természetes éghajlati ciklusokkal. Politikáinknak azonban pusztító gazdasági hatása lesz. A megújuló energiaforrások felhasználására irányuló elérhetetlen célkitűzéseink, különös tekintettel a szélenergiára, tulajdonképpen az elektromosenergia‑ellátást veszélyeztetik”.

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?