
| Az idei árvizek és az ajkai iszapkatasztrófa egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a stratégiai gondolkodás és a környezetvédelmi szabályok szigorú betartatása társadalmi és gazdasági szempontból megtérülő befektetés, és segít megelőzni a nagyságrendekkel nagyobb költségekkel járó katasztrófákat - az emberi áldozatokról már nem is beszélve. Ennek ellenére a jövő évi költségvetés szinte egyetlen fillért sem tervez az ország vízkincsének védelmét és fenntartható használatát szolgáló Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) végrehajtásának elindítására. Ez azért hibás lépés, mert ez európai uniós kötelezettségünk, melynek elmulasztása súlyos bírságok kiszabását vonhatja maga után. A WWF rámutat, hogy a vízgazdálkodásra szánt források átcsoportosításával előteremthető a hiányzó összeg. Ez ugyanis kevesebb, mint az a 4,6 milliárd Ft, amit 2011-től teljesen új tételként a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő létesítmények fenntartására kíván az állam fordítani. Ezt az új tételt azért tervezte be a kormány, mert egy nemrég elfogadott jogszabály-módosítással 2011-től eltörölték a vízgazdálkodási hozzájárulást. Ezt mindeddig azok a gazdálkodók fizették a vízitársulatoknak, akiknek a földjén a vízgazdálkodási, belvízmentesítési feladatokat a társulatok ellátták. Az eddig érdekeltségi alapon működő, vagyis a használók által fenntartott vízgazdálkodási társulatok működési költségeit jövőre a központi költségvetés állja. Ez a lépés szöges ellentétben áll a "használó fizet" elvvel, ami a környezeti szolgáltatások igénybevételének elfogadott elve az EU-ban. "A WWF azt javasolja, hogy állítsák vissza a vízgazdálkodási hozzájárulás befizetésének korábbi gyakorlatát, és a költségvetésben ezek támogatására szánt 4,6 milliárd forintot csoportosítsák át a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben kötelezően előírt, közérdekű állami feladatok ellátására. Ebben a konstrukcióban még mindig marad 700 millió forint a vízgazdálkodási társulatok támogatására. A társulati rendszer reformjának szükségességét a WWF sem tagadja, azonban ezt a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervvel összhangban, az érdekeltek széles körével egyeztetve célszerű végrehajtani." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Az EU Víz Keretirányelve szerint a tagállamoknak 2012-re minden olyan intézkedési programot el kell indítaniuk, amelyek a jelenleg leromlott állapotú felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba hozását és a jó állapot fenntartását szolgálják. Ezek nélkül a 2013-tól a vízkészletek és vizes élőhelyek védelmére rendelkezésre álló több száz milliárd forintos európai uniós támogatást Magyarország nem fogja tudni hatékonyan felhasználni. Emellett a VGT végrehajtásához a környezetvédelmi felügyelőségeknél létszámbővítésre van szükség, mert a közel 100.000 vízjogi engedély felülvizsgálata csak így végezhető el. Az országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2011-ben elvégzendő feladatainak költségigénye 3,9 milliárd Ft-ra becsülhető. Ez tartalmazza azt az 1 milliárd forintot is, mely a tíz területi felügyelőségnél a szükséges szakembergárda felvételének fedezetét biztosítaná. "Megengedhetetlen, hogy a kormányzat az ivóvízkészleteink, a vízminőség és a termálvízkincs hosszú távú védelméhez minimálisan szükséges forrásokat se biztosítsa!" - szögezte le a szakember. |
| Forrás: WWF Magyarország közleménye |
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység