Vízpazarlás kidobott élelmiszerekkel

2011. 03. 27. Szerző: NuovaEnergia

Egy brit tanulmány szerint csak a szigetországban több millió tonna élelem végzi felhasználatlanul a kukába, mert nem tudták eladni. Kétszer annyi víz veszik el a kidobott ételekkel, mint amennyit a mosakodásnál és az ivásnál elpazarolunk.

Pohos mandarinok, rothadó padlizsánok, szétmálló saláták, amelyek már senkinek sem kellenek. A legtöbben úgy vannak vele, hogy az eladatlan termékeken csak az eladó veszít és itt már le is zárták az ügyet, pedig sajnos ez ennél sokkal bonyolultabb kérdés. A szemétbe kerülő importált növényi alapanyagok megtermeléséhez, az állatok felneveléséhez bizony édesvíz kell, amely egyfajta rejtett költségként kellene, hogy jelentkezzen az eladásoknál, mivel a vízkészlet pazarlása már most nagy problémákat okoz a harmadik világban. Ez egyelőre mégsem így van.

Kutatások szerint átlagosan a kétszer annyi víz veszik el a kidobott ételekkel, mint amennyit a mosakodásnál és az ivásnál elpazarolunk. Még nagyobb probléma az, hogy az élelmiszerek egyre nagyobb százaléka érkezik olyan országokból, ahol a víznek már most egyre nagyobb az értéke, mivel fogyóban van. Ez a pazarlás pedig, ha rejtetten is, de szörnyű helyzetet teremthet a világ édesvízegyensúlyában. Csak az Egyesült Királyságban a felhasznált vizek több mint 5 százalékát teszi ki azoknak a növényeknek és állatoknak a megtermelése, amelyek aztán jobb sors híján az asztal helyett a kukában végzik.

A WWF egy brit kormányzati programmal, a Wrap-pel együtt számolta ki, hogy a kidobott és fel nem használt élelmek megtermelése évente egy családnál átlagosan 6,2 köbméternyi felesleges vízpocsékolást jelent. Ez Nagy Britannia éves vízhasználatának 6 százalékát adja ki, pedig ebbe a teljes vízmennyiségbe beletartozik a mezőgazdaság és az ipar által felhasznált víz is.

Az elpazarolt vízmennyiség negyede a kidobott élelmiszerek előállításához kell, amelyek nem is az európai országban jelentkeznek, hanem a világ más tájain. Zöld szervezetek már korábban is kampányoltak azért, hogy sokkal nagyobb figyelmet és így pénzeket kellene fordítani a távoli vízkészlete rejtett használatáért, amelyek igencsak megterhelik az élelmiszert, ruhákat vagy akár autókat exportáló külföldi országokat. Nem is csoda, hiszen egyre több ország szenved vízhiánytól, vagy például a talaj sómennyiségének növekedésétől, amely a jövőben még jobban megnehezíti például a helyiek gabonatermesztését.

A kidobott élelmiszereknek egy másik szemszögből nézve komoly környezeti hatása is van, mivel megtermelésüknél, szállításuknál, eladásuknál rengeteg káros gáz szabadul fel, amely a számítások szerint Nagy Britannia káros gáz kibocsátásának a 3 százaléka. Ez hét millió autó évenkénti szennyezésével egyenlő.
A kormányzati program célja, hogy egyre több emberhez jusson el az az üzenet, hogy a pazarlás nem vezet jóra és az élelmiszerek kidobásának komoly környezeti hatása lesz a világra. A cél, hogy az emberek minél beosztóbban és tudatosabban éljenek.

Forrás: guardian.co.uk

További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép

» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?

» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson

» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak

» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű

» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?

» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel

» Börtönt az állatkínzóknak!

» Olimpia vs. mélyszegénység

Vissza