Vízlépcsőket javasol az MTA Energiastratégiai Munkabizottsága
2010. 10. 28.  Szerző: NuovaEnergia
Magyarország szűkében van a vízenergiának, a bős–nagymarosi térséget figyelmen kívül hagyva azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése – olvasható a Megújuló energiák hasznosítása című akadémiai tanulmánykötetben.

A folyó az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű vízellátását, fedeznék a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése miatti hűtési célú többletvízigényt, illetve javítanák az árvízvédelem hatékonyságát. A tudósok véleménye szakmailag megalapozott, de kétséges, hogy kap-e mostanában politikai támogatást - olvasható a nol.hu mai cikkében.



A földgáz kiváltásának lehetőségeit: a biomassza, a nap, a szél és a víz, valamint a földhő alkalmazásának módozatait veszi számba

a Megújuló energiák hasznosítása című kötet

, amely a döntéshozók és a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia megalkotói számára is segítséget nyújthat. Az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai egyikéhez, az energiastratégiához kapcsolódó kiadvány a megújuló energia hasznosításának tervezéséhez, a támogatások és a fejlesztés irányainak meghatározásához nyújt támpontot. A kiadvány készítői nagy teret szenteltek a megújuló energia öt hazai forrásának: a biomasszának, a földhőnek, a napnak, a szélnek és a víznek. 

A vízenergia felhasználásának vizsgálatakor az írók kiemelik, hogy a hazai vízenergia-hasznosítás jövője csak akkor tervezhető - márpedig mindenképpen tervezni kell -, ha feldolgozzuk és reálisan értékeljük Bős-Nagymaros kudarcának tapasztalatait. Magyarország ugyan nem gazdag vízenergiában, hiszen kevés a hegy és a csapadék is, bővizű folyóink pedig lapos területen folynak, a bős-nagymarosi térséget figyelmen kívül hagyva azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése. Ezt az is indokolná, hogy a folyó az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű, valamint fedeznék a Paksi Atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú frissvízből, javítanák az árvízvédelem hatékonyságát és olcsóbbá tennék a hidak építését. Az éghajlatváltozás miatt a Duna átlagos vízszintjének apadása várható, és az ilyen létesítmények e csökkenést is ellensúlyoznák.

A MTA Energiastratégiai Munkabizottság szakértőinek főbb megállapításai a Megújuló energiák hasznosítása c. tanulmánykötetben:

részlet:  5. A közreadott tanulmány kijelöli az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának fő irányait:

- Az energetikai célokra hasznosítható biomasszát főleg a mező- és erdőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek jelentsék; az energiaültetvények is jelentősek lehetnek, de az erdők értékes faállományát kíméljük. A hasznosításból zárjuk ki a rossz hatásfokú közvetlen villamosenergia-termelést, és a biomasszát hőellátásra hasznosítsuk. A hőellátás egyik útja az egyedi fa- vagy pellettüzelés, ezt a piaci árviszonyok szabályozzák. Ám állami stratégiai vizsgálat szükséges a kevésbé előkészített biomasszák hasznosítására távfűtésben (falufűtésben), és az ennek bázisán megvalósítható hatékony kapcsolt villamosenergia-termelésre. Számos biomassza csak biogáztermelés révén hasznosítható, és ennek minél nagyobb kihasználását javasoljuk.

- A geotermikus energiakincsünket reálisan kell értékelni és hasznosítani. A geotermikus villamosenergia-termelés jelenleg kutatási feladat, de még nem képezheti a villamosenergia-ellátás elemét. A nagyobb hőmérsékletű termálvizeket - a balneológiai hasznosítás primátusa mellett - kaszkád rendszerű közvetlen hőellátásban indokolt fokozottan felhasználni. Az alacsony, környezeti hőmérsékletű földhőt (a talaj, a felszíni vizek és a levegő hőjét) hőszivattyús hőtermeléssel lehet és kell hasznosítani.

- A napenergia hasznosítását napkollektoros hőtermelésre, elsősorban használati melegvíz-termelésre, indokolt jelentősen növelni. A napenergiát figyelembe kell venni az épületek energiaigényének csökkentésében is. Ám a fotóelemes villamosenergia-termelés jelenleg még kiemelt kutatás-fejlesztési feladatként kezelhető.

- A szélerőművek gyorsan terjednek (különösen a tengerpartokon). A hazai alkalmazás támogatásában a szélviszonyainkat, a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásukat, a hazai gyártásra és munkahelyekre gyakorolt hatásukat kell figyelembe venni.

- A vízenergiát sem hagyhattuk ki a megújulókból. Figyelemfelkeltésként utaltunk Bős-Nagymaros kudarcára, és a rendezés szükségességére. Jeleztük az egyéb vízenergia-hasznosítási lehetőségeinket, és érveltünk a szivattyús tározós vízerőmű létesítése mellett.

Tovább:  a héten bemutatott könyvből >>>


További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek