Az Európai Bizottság által nemrégiben gazdaságilag racionálisnak minősített, ám sok tagállam által megkérdőjelezett ambiciózusabb csökkentési célokat az európai ipar is erősen támadja.

A BruxInfo által látott tanácsi dokumentum tervezetében mindössze egyetlen bekezdés foglalkozik az uniós emisszió-csökkentési célokkal, és az is arra szorítkozik, hogy tudomásul veszi az Európai Bizottság néhány hete közzétett tanulmányát, melyben azt vizsgálja: mennyibe kerülne az Uniónak, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig szóló egyoldalú, 20 százalékos csökkentésére szóló vállalását 30 százalékra emelné. A bekezdés a kérdést az Unió készülő új gazdaságfejlesztési programjának, az EU2020 stratégiának egyik elemeként tárgyalja.

A tanácsi konklúzió tervezete csak addig terjed, hogy megtámogatja a környezetvédelmi miniszterek június 11-én elfogadott álláspontját, amiben arra kérik a Bizottságot, vizsgálja meg tagállamokra lebontva is az esetleges célmódosításból adódó gazdasági-pénzügyi hatásokat.

A bekezdés végén pedig gyakorlatilag eltolja a témával kapcsolatos további, kormányfői szintű egyeztetést az őszi fordulóra.

Bár tanácsi források szerint nem meglepő, hogy a gazdasági és pénzügyi válsággal kapcsolatos teendők és az EU2020 stratégia kevésbé vitatott paneljei gyakorlatilag kiszorítják a klímakérdést a napirendből, európai zöld szervezetek nyílt levélben fordultak szerdán Herman van Rompuy-höz, az Európai Tanács elnökéhez, arra kérve: tűzze érdemben a Tanács napirendjére az ambiciózusabb emisszió-csökkentésből várható gazdasági és versenyképességi előnyök megvitatását, támaszkodva a Bizottság néhány hete közzétett elemzésére.

„Nagyobb emisszió-csökkentési célokkal az európai kormányok több százezer új, környezeti szempontból is fenntartható munkahelyet teremthetnének, ahogy erre a Bizottság elemzése is rámutatott” áll a 10 nemzetközi NGO-szervezet – többek között a Greenpeace, a WWF, a Friends of the Earth Europe és a Climate Action Network – által közzétett levélben. „Ahelyett, hogy további euró-százezreket vesztegetünk el olaj- és gázimportra, az Unió mintegy 40 milliárd eurót takaríthatna meg a megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának elősegítésével. A környezeti károk kordában tartása valamint az ebből adódóan csökkenő egészségügyi kifizetések révén pedig 6,5-11,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani” – idézik a civil szervezetek a bizottsági dokumentumot.

A levél arra is felszólítja a Tanács elnökét, hogy tegyen eleget korábbi ígéretének, miszerint szeptemberben összehív egy klímaügyeknek szentelt EU-csúcsot.

Ördögi kör

Nincs könnyű dolga a Bizottságnak az érvei elfogadtatásában. Ezt példázza többek között az a kérdésözön és „ellentanulmány”, amivel az európai villamosenergia-ipar képviselői fogadták Jos Delbeke (a Bizottság klímaügyi főigazgatója) helyzetelemzését a szektor hét elején, Dublinban megtartott éves konferenciáján.

Delbeke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a Bizottság számításai szerint a gazdasági válság miatt az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer jelenlegi, 2013-ig tartó szakaszában mintegy 1,4 milliárd fel nem használt kibocsátási egységgel számolnak, ami az ETS-szabályok szerint átvihető a következő, 2013-tól induló időszakra.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nem vonjuk ki ezt a felesleget a karbonpiacokról az összeurópai kibocsátás-csökkentési cél növelése által, akkor a következő időszakban az egységek ára nem fogja elérni azt a körülbelül 30 eurós árat, ami a bizottsági elemzés szükséges lenne ahhoz, hogy komoly befektetéseket vonzzon megújulóenergia-technológiák fejlesztésére” – közölte felszólalásában Delbeke. Hozzátette: Mivel most túlkínálat van, az egységek ára a gazdasági racionalitás alapján nulla kellene hogy legyen, ám a következő periódusba vetett befektetői remények – ha alacsony szinten is – eddig többé-kevésbé életben tartották a karbonárakat. „Ez azonban nem maradhat sokáig így, le kell fordítanunk a hosszú távú célokat – mint például az európai gazdaság 80-95 százalékos karbonmentesítése 2050-ig – konkrét, rövidebb távú intézkedésekre. Ha ez nem történik meg, akkor nem lesznek befektetések a célokhoz szükséges innovációhoz és kísérleti projektekhez, vagy ha mégis, akkor nem Európában” – fejtette ki véleményét Delbeke.

Ezzel szemben Fulvio Conti, az európai villamosenergia-ipart képviselő ernyőszervezet, a Euroelectric elnökhelyettese arra figyelmeztetett: ha a szektorra rákényszerítik 2020-as határidővel a 30 százalékos csökkentési célból arányosan rá jutó részt, ezzel arra kényszerítenék a cégeket, hogy a rövid távú megfelelés érdekében kisebb kibocsátású, ám mégis szennyező és nem megújuló forrásra álljanak át, ami hosszú időre bebetonozná az európai energiamixet.

„A gond ott van, hogy a szükséges technológiák, mint például a szénmegkötés és –tárolás, egyszerűen nincsenek még készen, ezért kénytelenek lennénk a következő, legkevésbé rossz technológia segítségével megfelelni az új előírásoknak” – közölte Conti. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a szektor fenntartja az egy évvel ezelőtt tett vállalását, miszerint 2050-re megvalósítja a szinte teljes széndioxid-mentesítést.

Delbeke a Bruxinfo kérdésére válaszolva elmondta, hogy az ördögi kör átvágásához szerinte segítséget nyújthatnának egyes fejlődő országokkal – legfőképpen Kínával, Indiával és Brazíliával – bizonyos szektorokban közösen kialakítandó emisszió-kereskedelmi rendszerek. „Ez részint orvosolná az európai ipar elvándorlásával kapcsolatos aggodalmakat, részint pedig motorja lehetne az európai innovációnak is, lévén hogy ezekben az országokban hatalmas csökkentésekre van lehetőség” – közölte Delbeke. Hozzáfűzte: legkésőbb július elején szakmai küldöttség utazik a Bizottság vezetésével Kínába, ahol a felek immár konkrétan fognak együttműködési lehetőségekről tárgyalni elsősorban a cement-, acél- és villamosenergia-szektorban.
Forrás: kitekinto.hu

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?