
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) című tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási időszak eredményeit mutatja be. A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folyt. A Himalája keleti fele jellemzően nehezen megközelíthető terület, sok az elszigetelt élőhely, ezért váratott eddig magára a biológiai feltérképezés, a munka hosszú időt vett igénybe, és máig nem fejeződött be.
A világ legkisebb szarvasa
Az egy évtizedes kutatás során a szakemberek több mint 350 új fajt regisztráltak ezen a területen. Az eddig nem ismert fajok közé tartozik 242 növény, 61 gerinctelen, 14 édesvízi hal, 16 kétéltű, 16 hüllő, 2 madár és 2 emlős.
A kutatók rámutattak arra, hogy az Észak-Mianmarban élő putaoi muntjákszarvas (Muntiacus putaoensis) a világ legkisebb és legősibb szarvasfaja. Az állatról korábban úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de a DNS tesztek azt igazolták, hogy egy különálló fajba tartozik. 60-80 cm magas, és összesen 11 kg körüli testtömeggel rendelkezik.

Rátaláltak a területen a 2005-ben felfedezett arunácsali makákóra is, mely nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élő makákója - a tengerszint feletti 1600 és 3500 méter magasságban fordul elő.
A Himalája teljes területén tudomásunk szerint eddig megközelítőleg 10 000 faj él, többek között körülbelül 300 emlős, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek 40%-a megtalálható ezen a területen. Itt él a kihalás szélén álló bengáli tigris, és a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.

A veszély neve: klímaváltozás
Szakemberek szeirnt ez a hatalmas jelentőségű felfedezés rámutat arra, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek. Különös figyelmet kell tehát arra fordítani, hogy a most felfedezett értékeket megőrizzük. Sajnos a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klímaváltozás hatásait már észlelhetjük.
A magas hegységekben található, magassági szintenként elterülő élőhelyek határai a felmelegedés hatására eltolódnak. Az ott élő növény- és állatfajoknak alkalmazkodniuk kell a felmelegedéshez, ami alapjában véve nem jelentene problémát - ha nem ennyire gyorsan történne. Ilyen rövid idő allatt azonban ilyen mértékű hőmérséklet-változást nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak követni az élőlények, ezért sokuk kipusztulásra ítéltetett. A klímaváltozás mellett a nem fenntartható gazdálkodás, az erdőirtás, a túllegeltetés, a veszélyeztetett fajokkal történő illegális kereskedelem és az édesvízzel való felelőtlen gazdálkodás és a szennyezés is veszélyezteti a Himalája élővilágát. Nagy az esély tehát arra, hogy ezeken az elszigetelt élőhelyeken úgy tűnnek majd el fajok, hogy az emberiség nem is tudott róluk.
Forrás: http://zoldhullam.blog.fn.hu
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység