
A megújuló energia hasznosításának szkeptikusai szerint a megújuló energiatermelés elterjedésének egyik fő akadálya a megtermelt energia nehézkes szállíthatósága. Varga István, a RENEXPO 2009 szervezője szerint e kihívásra éppen a helyben, egyedileg vagy közösségek által megtermelt és felhasznált energia a megoldás– éppen ezért e téma áll a ma nyitó RENEXPO 2009 fókuszában. Mindez különösen aktuális, hiszen az egyes technológiák már viszonylag ismertek és rendelkezésre állnak, miközben csökkenteni kellene az európai szinten is vezető gázfüggőséget – míg Magyarország a zöldenergia terén kiugró lehetőségekkel rendelkezik.
Biomassza: a lehetőség adott
Magyarország gázfelhasználásának törtrészére csökkentésében kulcsszerepet játszhatnak a mezőgazdasági aprítékok, fa- és egyéb növényi hulladékok, valamint a speciálisan e célra termesztett, úgynevezett energianövények, amelyek célzott, helyi égetésével és a belőlük felszabaduló hőenergiából állítható elő elektromos áram és hőenergia. A biomasszák körébe tartozik minden olyan megújuló növényi alkotóelem, amelyek korszerű, szabályozott égetéséből felszabaduló hőenergia hasznosítható – akár közvetlenül, akár áramtermelésre. A folyamat széndioxid-mérlege semleges, mivel a korábban megkötött széndioxid kerül vissza a légkörbe.
E terület adta erőteljes lehetőséget jól ábrázolja, hogy Dr. Sinoros Szabó Botond, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola professzora szerint Magyarországon közel fél hektárnyi szántóterület jut minden lakosra. Ez 20 százalékkal haladja meg az új tagok átlagát, míg a régi tagok átlagát (0,22 ha/fő) pedig több mint kétszeresen. Ezzel szemben viszont már 0,18 hektár elegendő az élelmezési igények kielégítésére. A többi területnek akár csak egy része is bőven elegendő lehetne a megújuló energiaforrást jelentő növénykultúrák kialakítására.
A RENEXPO 2009-en biomassza-hasznosítást kínáló kiállítók között első ízben lesznek láthatóak a hazai pelletgyártók által kínált, fapelletre alapozott komplett fűtési rendszerek - a családi házas mérettől egészen a kiserőművekig.
Gyorsabb megtérülés a földhő hasznosítás terén
A hőszivattyús technológia sokoldalúsága, megbízhatósága és álalános kiforrottsága ellenére az új ingatlanberuházásoknak csak mintegy 2 százaléka épül egyelőre ilyen módon. Ennek fő oka nemcsak a megszokás ereje az olcsóbb telepítésű, ámde drágán üzemeltethető gázfűtésre nézve, hanem a hőszivattyúk korábbi viszonylag lassú, 10 éves vagy afeletti megtérülése is.
A RENEXPO-n megjelennek majd a föld hőenergiáját hasznosító hőszivattyús rendszerek képviselői is, akik immár egy új áramtarifa révén gyorsabb megtérülést kínálhatnak: az ELMŰ és az ÉMÁSZ által 2009 áprilisától, „geotarifa” néven új áramtarifát kínál. Az áramszolgáltató a geotarifát - a hőszivattyús technológia magyarországi elterjedésének előmozdítására; kedvező árú áramellátására dolgozta ki. E díjszabás révén kilowattonként 43,50 forint helyett 28 forintért adja az áramot a szolgáltató a hőszivattyúk üzemeltetésére, vagyis mintegy 35 százalékot lehet így megtakarítani.
Szakértői becslések szerint a geotarifával 30, 40, illetve a talajvizet is használó összetett hőszivattyú rendszerekkel akár 50-60 százalékos megtakarítás is realizálható a hagyományos fűtésrendszerekhez képest, így a korábbi 10 éves megtérülés az új tarifa révén harmadával is rövidülhet.
RENEXPO 2009 - megújuló energia kongresszusok
Az egyes konferenciákon összesen mintegy 100 előadó és hivatalos hozzászóló osztja meg tapasztalatait a RENEXPO 2009 kulcs témaköreiben, bemutatva a legjobb gyakorlatot, és a megvalósításhoz szükséges gazdaságossági, jogi, környezeti és technikai vonatkozású részleteket:
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység