Rendszeres anomáliák Észak-Ausztráliában

2011. 02. 24. Szerző: NuovaEnergia

Az áradásoktól és pusztító viharoktól sújtott észak-ausztráliai területeken a jövőben egyre gyakoribbakká válhatnak a szélsőséges időjárási viszonyok - figyelmeztet egy új tanulmány.

A Queensland államban működő tengertudományi intézet szakemberei a mélytengeri korallok változásai alapján vizsgálták az éghajlatváltozást. Ezek a tengeri organizmusok ugyanis a fákhoz hasonló évgyűrűket hoznak létre, amelyek megbízható információkat hordoznak az elmúlt évek éghajlati változásairól, így például a szokatlanul száraz, vagy éppen esős időszakokról. "A korallok újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy valószínűleg már most is a globális felmelegedés egyes következményeivel van dolgunk" - hangsúlyozta a Janice Lough, a tanulmány szerzője.

A Paleoceanography című amerikai tudományos folyóiratban megjelenő írásánakelkészítéséhez a szakember a Queensland északi partjainál lévő korallzátonyokról származó 17 korall metszetét vizsgálta. Az 1981-ben begyűjtött virágállatok évgyűrűi egészen a 17. századig repítették vissza a kutatót. A korallokból kiolvasott adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a következő években is a szélsőséges időjárási minták uralják majd az észak-ausztráliai régiót.

A térségben a nyári monszun idején a leggyakoribbak az esőzések, de összességében az áradásokat hozó La Nina- és az aszályokat okozó El Nino-jelenség váltakozásaitól függ az éghajlati mintázata. Az elmúlt hónapok özönvízszerű esőzéseit a valaha mért egyik legerősebb La Ninával magyarázzák a szakemberek. A tavaly decemberben kezdődő esőzések és a nyomukban járó árvizek több tucat ember halálát okozták, megbénították a szénbányászatot és több ezer házat, illetve termőföldeket öntöttek el.

A szakember Porites korall metszeteket tanulmányozott. Ezek akár a nyolcméteres hosszúságot is elérhetik - évente csupán 1-1,5 centimétert nőnek - és több évszázadig is elélhetnek. Lough ultraibolya fényben vizsgálta meg a vékony metszetekben őrzött növekedési évgyűrűket. A nedves időszakokban a folyók rengeteg növényi maradványt és humuszsavat sodornak az óceánokba, amelyeket azután a korallok elraktároznak és beépítenek a vázukba. Az UV-fény alatt a több humuszsavat tartalmazó évgyűrűk sokkal fényesebbnek látszanak, mint a száraz időszakokból származó társaik. Lough szerint a korallokból szerzett információk egy újabb értékes darabot szolgáltattak a térség éghajlati kirakósához, amely a régmúltból származó és különösen a déli féltekére vonatkozó adatok hiánya miatt, egyelőre igencsak hiányos. "A korallok a természet történelem könyvei" - hangoztatta a szakember. Megmutatják, hogy milyen gyorsan fejlődtek és milyen változásoknak voltak tanúi a múltban.

Forrás: greenfo/mti

További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép

» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?

» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson

» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak

» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű

» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?

» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel

» Börtönt az állatkínzóknak!

» Olimpia vs. mélyszegénység

Vissza