A Green Press Kft. március 4-én rendezte meg a IV. ZERO CO₂ Fenntartható Építészet szakmai konferenciáját az Építészek Házában, a Budapest belvárosában lévő Ötpacsirta utcában. A konferencia során többek között nemzetközi pályamunkák, fenntartható építészeti projektek, zöld ingatlanfejlesztési lehetőségek, környezettudatos gyakorlati példák, fenntartható építészeti stratégiák és magyar mintaprojektek: passzívházak, zöld irodaépületek kerültek bemutatásra. 

Kora délután, a konferencia kezdetén Lisa Siola, a Nemzetközi Építészszövetség (Union Internationale des Architectes, UIA) regionális elnöke mondott köszöntőt. Véleménye szerint fel kell hívni a figyelmet a karbon- és károsanyag-mentes építészet jelentőségére, és „a felsőoktatás részévé kell váljon a futurisztikus építészet”.

Szekér László építész, a konferencia moderátora negyven perces előadásában kijelentette, hogy egyre több fenntarthatósági építészeti versenyre, passzívházra és fenntarthatósági pályázatra lenne szükség. Ezután a Prime Property Award díjról beszélt, amellyel a legjobb ingatlanfejlesztéseket jutalmazzák. Bemutatta a hamburgi Unilever irodaépületet, amely a 2010-es pályázatban 140 projekt közül a harmadik lett. Szót ejtett a szintén németországi, a Juwi Holding közreműködésével épült irodaházról, ahol csak megújuló energiát használnak fel. Az épület nagyrészt fából épült, és csak helyi anyagokat építettek be. Létesült egy napelemes tető, amely alá beállva a környezetbarát elektromos autók meg tudnak tankolni.

Szekér László bemutatta a Solar Decathlon versenyt, melynek keretében építészmérnök hallgatóknak kell minél ötletesebb környezetbarát házat építeni – a következő versenyen a Budapesti Műszaki Egyetem is részt fog venni. „A legjobb a fel nem használt energia. A fűtésszámla az a büntetés, amit a múltban elkövetett építészeti hibákért kell fizetnünk” - mondta. Szekér László elmondása szerint jelenleg 20 passzívház van Magyarországon, például Budaörson, a budapesti Törökvészen és Fótligeten. Ezekben olyan megoldásokat is alkalmaznak, mint a gyökérzónás szennyvíztisztítás és az esővízgyűjtés.

A következő előadó Zobor Bence volt, aki a német Architekten AG képviseletében bemutatta a világ legnagyobb invertergyártó szerelőcsarnokát. A csarnok tervezése során számos környezetbarát megoldást alkalmaztak: regionálisan telepített szélerőműveket, klímadesign-t, épületszimulációt, épülethéj-hőszigetelést, automatikus árnyékolást, optimalizált lámpákat (amelyek nem termelnek hőt), biogáz hajtású hőszivattyút, 1,1 MW kapacitású fotovoltaikus rendszert. A gyártási folyamat során felhasználják a keletkezett hulladékhőt. 
Márta Irén a Holcim Awards fenntartható építészeti versenyről beszélt. A 2 millió USA dollár díjazású veresenyben két fő kategória van, és öt fő kritériumnak kell megfelelni: minőségi fejlődési és etikai irányelv, társadalmi felelősségtudat, ökológiai minőség, a nem megújuló energia mellőzése, és fontos még az esztétikai összhatás. A 2009-es aranyérmes a marokkói Fez városának a felújítása volt. A városon áthaladó folyó nagyon szennyezett volt korábban, ezért lefedték. A projekt keretében kiépítették a szennyvíztisztító rendszert, így újra ki lehetett bontani a folyót. Márta Irén bemutatta még a sevillai városnapernyő projektet, a kaliforniai zöld múzeumot, a madridi ökológiai körutat, a fülöp-szigeteki korallképződést segítő betonszerkezetet és a belgiumi alacsony költségvetésű konténerlakást. Beszélt személyes kedvencéről, a chilei diákok által tervezett spirális kialakítású toronyról, amely a hajnali ködcseppeket rézháló segítségével köti meg, és elvégzi a sóelvonást is. A torony naponta összesen 700 liter vizet képes megkötni. 

Tornóczky Mónika a Velux Magyarország Kft. képviseletében a Model Home 2020 program legújabb eredményeiről tartott előadást. Kijelentette, hogy a cél a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus, 50%-al való csökkentése 2020-ig. A projekt 5 teljesen klímasemleges épületet szeretnének felépíteni. A helyi építészek által tervezett házak előállítása során környezetbarát építőanyagokat használnak. Több projektet is bemutatott, például a dániai Aarhus-ban olyan épületet terveztek, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. Jellemzői közé tartoznak a nagy üvegezett tér, a szoláris hővezetési lehetőségek, a hőszivattyú, a szellőztetési rendszer, a jó minőségű belső légáramlás. Németországban 10 millió tipikus ikerházat építettek az ötvenes években, a program keretében egy ilyen épületet is átalakítottak. További információkat a www.activehouse.info oldalon találhatnak az érdeklődők. 

Pados Gábor, a Skanska Magyarország képviselője a budapesti zöld irodaház projektfejlesztésről beszélt. Szerinte fontos az életciklus-elemzés a tervezésben és a kivitelezésben. Aktuális projektjük az első magyar Leed Platinum előtanúsított irodaház. A XIII kerületi Kassák és Lőportár utca kereszteződésében építendő ház bruttó 17 800 m2 szintterületű lesz. A zöld technológiáknak köszönhetően 64%-al alacsonyabb lesz a vízfelhasználás, és a mosdókból elfolyó víz nem a folyót fogja terhelni. Az általános alaprajz úgy lesz kialakítva, hogy figyelembe vegyék a hatékony helykihasználást. A szomszédban halad egy észak-déli irányú kerékpárút, az épületben kerékpártárolókat és zuhanyzókat létesítenek. 

A következő előadó, Sebastien El Khouli, az UIA programigazgatója az Abu Dhabi-tól 20 kilométerre épülő környezetkímélő Masdar város holisztikus tervezését mutatta be. A projekt tulajdonképpen a régi arab hagyományok újraértelmezése, modern kivitelezésben. Két alapstratégiát követnek a tervezők: egyrészt az evapotranspiráció segítségével csökkenthető a külső felszínek felmelegedése, másrészt szélcsatornát teremtenek a városon keresztül. Gyalogos paradicsomnak szánják a várost, 40 000 rezidens és 50 000 ingázó lakossal. A cél az élvezhető város kialakítása, és hogy ne legyenek magánautók, minden elérhető legyen tömegközlekedéssel. Úgy tervezik a várost, hogy mindenhonnan elérhető legyen 150 méteren belül egy buszmegálló. A tervezők három lépésben szeretnék elérni a szén-dioxid-semlegességet. A házak sajnos csak az év felében tudnak majd passzívházként működni. Félig közhasznú sikátorokból tudunk majd az épületekbe belépni, ahol privát fedett terek biztosítják a privát szféra érinthetetlenségét. A tervezők esélyt adnak a szélnek a természetes ventillációra. Minimalizálják a homlokzatokat érő napenergiát, és napkéményeket alakítanak majd ki. Nap ellen védő ablakok lesznek beépítve, melyeken nem lehet belátni, de kifelé igen.

Sairi-Baffia Enikő passzívház-szakértő a passzívház-technológia gyakorlatáról beszélt. A passzívház koncepció szerint a fűtést 75%-al lehet csökkenteni gazdaságos módszerekkel, minden országban a helyi ízlésekhez alakítva. A cél a fenntartható épület koncepciója, az energiahordozóktól való függetlenség, és a munkahelyteremtés. Eddig Frankfurtban épült a legtöbb passzívház. Egy frankfurti iskola alatt két méterrel helyezték el a szigetelőanyagot, így egy puffer jön létre, amely csökkenti a fűtési igényt. A jól szellőző passzívház levegőjében alacsonyabb a szén-dioxid koncentrációja, és kimutatható, hogy jobb a diákok teljesítőképessége. Fontos szerepe van a jó minőségű nyílászáróknak, melyek segítségével energianyereséget lehet elérni. A hővisszanyerés elengedhetetlen egy passzív-házban. Az épületben nincsen huzat, a relatív nedvességtartalom 40-50%, természetes fény világítja meg az épületet. Nincs sugárzási hőmérséklet-asszimetria, ezért nincs huzatérzése a lakóknak. Egy átfogó európai elemzés szerint a passzívházak átlagosan 8%-al kerülnek többe, mint a hasonló hagyományos épületek. 

Baross Pál, a FRICS, a CRE és a HuGBC szervezetek képviselője szerint fontos a minőségi irodák fejlesztése. A piacnak mércére van szüksége, és flexibilitásra is. Kérdés, hogy ki teszi meg az első lépést a zöld fejlesztések irányába: a bérlők, a fejlesztők, a befektetők és a kivitelezők ugyanis sokáig egymásra mutogattak. Kérdések merülnek fel: drága lesz? Nem fog többet érni? Szerencsére kiderült, hogy alaptalan volt a költségmumus: a passzívházak alapvetően nem kerülnek többe. Ennek ellenére nagyon kevés a zöld épület. 

Piotr Kuczia lengyel építész hazája néhány szén-dioxid-mentes projektjéről számolt be. Ezek egyike volt a Vonka falvában épült szén-dioxid mentes ház. Ez egy kaméleon-ház, újrahasznosított anyagok vannak benne, a ház szimmetrikus, négyzetre épülnek. Minden égtáji front más a maximális benapozás érdekében. A déli benapozás jó meleget biztosít, a bemelegedett falak kibocsájtják a hőt. A szobák fala légmentesen záródik. A tetőn lévő növényzet évente egy kezelést igényel. A burkolat kezeletlen faléc a környékről. A kontrukció könnyen szétszedhető, javítható, cserélhető. Piotr Kuczia hangsúlyozta, hogy a passzív-házak nem kerülnek többe, mint a hagyományosak. Az építész bemutatta még két további projektjét is. 

Petr Lesek cseh építész egy műszaki egyetemi campus könyvtárát mutatta be. A projekt 11 éve, 2000-ben indult. Tervezésénél fontosnak tartották az átszellőzést, és egy belső közterület kialakítását. Felül van a könyvtár, alul a zsibongó, középen pedig a tanulórész. A kivitelezésnél alkamztak low-tech és high-tech megoldásokat is, a low-tech-ek közé tartozik a zöldtetős megoldás, mely elősegíti a víz visszatartását. Nagy esőzés esetén külön tározókban van lehetőség a víz tárolására. A könyvtárban nincs szükség légkondícionálásra. A kiáramló levegő az előszobában átadja a hőt a beáramló levegőnek.

Az izgalmas konferencia meggyőzött minket arról, hogy pénzt is spórolhatunk, és Földünk gyógyításához is hozzájárulhatunk, ha passzív-házat építünk. 

forrás: greenfo.hu

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?