
Az árupiaci megjelenés pedig nagyobb takarékosságra fogná a kisebb-nagyobb fogyasztókat, éppúgy, ahogyan a szén-dioxid kereskedelme a kibocsátás csökkentésére sarkallja a nagyobb kibocsátókat. Márpedig van min takarékoskodni: napjainkban egy emberre közel 850 liter vízfogyasztás jut naponta, amibe persze az elfogyasztott élelmiszer megtermeléséhez szükséges öntözéstől kezdve a zuhanyozásig sok minden beletartozik. Egy ilyen piac hasonlóan működhetne, mint az egyéb termékek ma már működő piaca. Ennek keretében akár a kisebb fogyasztók - például a földművesek - is előre megvásárolhatnák és fedezhetnék nyári szükségletüket a tőzsdén.
A vízzel kapcsolatos nemzetközi határidős kereskedés tervei azonban egyelőre kezdeti stádiumban vannak, és néhány év még biztosan eltelik addig, amíg a víz csatlakozik a nyersolajhoz és a többi árupiaci szereplőhöz. Rövid távon egyelőre nem lát sok esélyt a víz árupiaci megjelenésére Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője. Az árupiaci termékeknek ugyanis egységes paramétereknek kell megfelelniük, hiszen, ha nem ugyanarról a dologról van szó, akkor az árazás kérdése is megoldhatatlan lenne. Az elemző szerint később létrejöhet egy európai víztőzsde. A világgazdaságban vannak olyan jelek, hogy a vízért az olajhoz hasonló harc indulhat a kínálat szűkülése esetén - teszi hozzá.
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység