A kutatók arra hívták fel a figyelmet az Environmental Science and Technology című folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy a globális felmelegedés gyorsulásával ennek "katasztrofális környezeti hatása lehet a hegyvidékre". A szakemberek egy 1953-ban Közép-Svájcban épült vízierőmű tavának üledékrétegeit vizsgálták meg, és benne tisztán kimutattak olyan, ma már betiltott ipari és mezőgazdasági eredetű vegyianyagokat és rovarirtószereket, mint a dioxin és a DDT.

"A rétegek segítségével megállapíthatjuk, hogy a hatvanas és hetvenes években nagy mennyiségben gyártott nehezen lebomló szennyezőanyagok ebben a hegyvidéki tóban is lerakódtak" - mondta a tanulmány szerzőinek egyike, Christian Bogdal, a Svájci Szövetségi Anyagkutatási és -vizsgálati Intézet munkatársa.

Noha az 1970-es évektől ezen anyagok koncentrációja csökkent - nagy részük használatát megtiltották -, meglepő módon az utóbbi 10-15 év üledékében ismét felbukkannak. A kutatók szerint ekkor a tó vizét hosszú időn át egy gleccser táplálta, amelyből szinte olyan mértékben oldódtak ki szennyezőanyagok, mint amikor azok még használatban voltak.

A globális felmelegedés következtében felgyorsult gleccserolvadás magyarázhatja tehát, hogy a szerves szennyezőanyagok szintje ismét "történelmi csúcsokat" ér el - mondták a kutatók, akik két másik svájci gleccsertónál is hasonló eredményre jutottak, ugyanakkor egy másik, nem gleccserből táplálkozó tónál nem tapasztaltak hasonló növekedést.

A tanulmány szerzői megemlítették, hogy ez az első alkalom, amikor a gleccserek másodlagos szennyezőforrásnak bizonyultak. A vizsgált vegyületek használatát és előállítását 2001-ben nemzetközi egyezményben korlátozták, illetve tiltották be, ám bizonyos fejlett ipari országokban - például az Egyesült Államokban - ez már évtizedekkel korábban megtörtént. Ezek az anyagok rendkívül stabilak, gyakran rákkeltő hatásúak, néhányuk akár a bőrön keresztül is a szervezetbe kerülhet.

A kutatás arra figyelmeztet, hogy a szennyezőanyagok az alpesi vidékeken tavasszal rövid, de intenzív hullámokban jutnak a környezetbe. Ez a hegyi menedékházak ivóvizébe és a közeli tavak halain keresztül az egész táplálékláncba, sőt még az öntözőberendezésekbe és akár a hóágyúk havába is bekerülhet.

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?