A szervezet előrejelzése szerint az idei évben 26%-kal 152 ezer megawattra bővülhet a beépített kapacitások mértéke a világban. Magyarországon mindeközben több ok miatt korlátozottak a növekedési lehetőségek, de ha minden jól megy, akkor 2011-től elhárulnak az akadályok a turbinák szaporodása elől.

A rettenetesen mostoha gazdasági körülmények ellenére az idei év első negyedévében dinamikusan növekedett az üzembe állított szélenergia kapacitások mennyisége - derül ki a Szélenergia Világszervezet (WWEA) legfrissebb adataiból.

Az intézmény a világ 15 legjelentősebb szélenergia nagyhatalmából 11 országot vizsgált meg és azt találta, hogy év/év alapon 23%-kal 5,374 megawattra nőtt az adott időszak alatt üzembe állított szélturbinák összesített teljesítménye. Ez az adat ugyan nem fedi le a teljes világpiacot, de annak mintegy 80%-át teszi ki, így következtetések levonására abszolút alkalmas.

A piac növekedését a korábbi sztárok (Németország és Spanyolország) helyett, egyre inkább Kína és az USA adja, e két országban valami egészen döbbenetes mértékben szaporodnak a szélturbinák. Az utóbbi 2008-ban már át is vette a világvezető szerepet Németországtól. Arányában persze továbbra is Dánia a szélenergia nagyhatalom a Földön, ebben az országban ugyanis a teljes energiaellátásnak mintegy 20%-át fedezi a szél.

A WWEA legfőbb következtetése az első negyedéves adatok alapján az, hogy tartható az a februárban adott előrejelzésük, miszerint az idei év végére a világszerte üzembe állított szélenergia kapacitások összesített kapacitása eléri majd a 152 ezer megawattot.

Ha ez így lesz, akkor az idei évben összesen 30,812 megawattnyi kapacitás állhat fel, ami új történelmi csúcsot jelent.

Mégsem minden tejfel?

Azt ugyanakkor a szélenergia szervezet elemzése is megjegyzi, hogy a gazdasági nehézségek hatása némileg ebben a szektorban is érezhető: néhány turbinafarm kivitelezését az elmúlt fél évben finanszírozási gondok miatt leállították/elhalasztották, ráadásul bizonyos országokban adminisztratív korlátozások is nehezítik a további fejlődést. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a szervezet a kiadványban a fent említett, februárban adott 2009-es prognózis megerősítése mellett az ugyanakkor készített 2010-es előrejelzésről most egy szót sem ejt (ugyanúgy, ahogy a korábban 2020-ra adott 1.5 millió megawattos becslésről sem).

A WWEA a fenti problémák mellett is úgy látja, hogy a legfrissebb adatok azt bizonyítják: az iparág alacsony kockázatokkal rendelkezik, stabil és profitábilis, a piac általános fejlődése kompenzálta a kieső beruházásokat. A szervezet szerint az emberiség jelenleg hármas krízissel (energiakrízis, finanszírozási krízis, környezetvédelmi krízis) néz szembe, a szélenergia pedig mindhárom részterület kezelésére alkamas, mert zöldenergiát termel, mert a kezdeti beruházás után üzemeltetési költségei minimálisak és kiszámíthatóak, és végül de nem utolsó sorban rengeteg munkahelyet képes teremteni. A WWEA becslései szerint 2009 végén már világszerte több mint félmillió ember dolgozik majd a szektorban.

A magyar helyzet

2008 végén összesen a világ 76 országában működött szélenergián alapuló kereskedelmi áramtermelés, Magyarország sorrendben a 31. volt a listán 127 megawatt beépített kapacitással (egyes sajtóértesülések szerint mára már 180 megawatt beépített kapacitással rendelkezünk).

Magyarország jelentős szélenergia-potenciállal rendelkezik, Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke úgy véli, hogy a szél lehetne az egyik legfontosabb forrása annak, hogy hazánk teljesítse a megújuló energiára vonatkozó stratégiájában maga elé 2020-ra kitűzött 13%-os részarányt. A fejlődést azonban több tényező is akadályozz, legfőképpen az alábbi három pont:

1. Hazánkban a jelenleg hatályos törvények értelmében jelenleg maximum 330 MW-ot érhet el az összesített szélerőmű-kapacitás. Ez nem ösztönzi a beruházókat a tömeges megjelenésre.
2. A szélerőműveknek 2008-tól havonta előre, negyedórás bontásban kell megadniuk, hogy mennyi áramot termelnek, 30% feletti eltéréseket pedig pótdíjjal szankcionálják. A széljárás kiszámíthatatlanságát tekintve ez sem túl befektetőbarát megközelítés.
3. Magyarországon nincs szivattyús tározós erőmű, mely segíthetne kisimítani a megújulók ingadozó energiatermelését. Építésre alkalmas hely adódik a Dunakanyarban és a Zemplénben is, de a környezetvédők élesen tiltakoznak a beruházással együtt járó természetrombolás miatt.

A Napi Gazdaság nemrég megjelent írása szerint Magyarország teljes elméleti szélenergia-kapacitását egy akadémiai felmérés mintegy 6,500 megawattra teszi (ez körülbelül háromszorosa a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának), ami összességében évi 56.8 terawattóra villamosenergia-termelést tenne lehetővé.

A Magyar Szélenergia Társaság elnöke, a győri Széchenyi István Egyetem docense szerint a rendszerszabályozás ellehetetlenülése 2011 után már nem lehet indoka annak, hogy a Magyar Energia Hivatal korlátozza a megépíthető szélerőmű kapacitásokat. Dr. Tóth Péter azért gondolja ez, mert immár több olyan erőmű építése is megkezdődött, amik addigra befejeződnek és megoldják a szabályozhatóság kérdését.

Ilyen erőmű lehet például

1. a gönyűi erőmű, amelynek alapkövét az E.On 2009. márciusában rakta le ünnepélyes keretek között és amely bruttó 433 MW teljesítménnyel várhatóan 2011-ben kezdi meg működését.
2. a Bakonyi Erőmű Zrt., aminek az alapkövét 2009. májusában rakta le az Euroinvest Zrt és az MVM Zrt. A közös beruházásában megvalósuló új gázturbinás csúcserőmű működését 2010 végén kezdi meg kétszer 58 MW névleges teljesítménnyel.

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?