
A két és fél év alatt csaknem 120 milliárd forintból felépült létesítmény nagy lépést jelent: az eddigi 51 százalékkal szemben már a Budapesten "termelt" napi 600 ezer köbméter szennyvíz 95 százaléka biológiailag tisztítva - ülepítve és kezelve - kerül a folyóba.
Átadták Budapesten az egyéves próbaüzemén sikeresen vizsgázott Központi Szennyvíztisztító Telepet, ezzel Budapest jelentős lépést tett a tisztább környezetért. Kelet-Közép-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása, a Csepelen működő központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei két és fél év alatt, 428,7 millió euróból - átszámítva mintegy 122 milliárd forint - épült meg, és tavaly nyár óta próbaüzemben működött. A "tesztidőszak" véget ért, így tegnaptól már nem terheli a Dunát a fővárosban keletkező szennyvíz. Az eddigi 51 százalékkal szemben ugyanis már a Budapesten "termelt" napi 600 ezer köbméter szennyvíz 95 százaléka biológiailag tisztítva - ülepítve és kezelve - kerül a folyóba.
A maradék 5 százalék a "szippantott" szennyvíz, míg a termálfürdők medencéinek vize, illetve a csapadékvíz továbbra is tisztítatlanul éri el a Dunát 15 csatornán.
Az átadáson - amelyen a meghívás ellenére sem a nemzetgazdasági, sem a nemzeti fejlesztési minisztérium nem képviseltette magát - Demszky Gábor főpolgármester méltatta "a közép-európai régió legnagyobb környezetvédelmi, közlekedési és árvízvédelmi beruházását". Mint mondta, a költségekből 65 százalék volt uniós támogatás, 20 százalékot a magyar állam, 15 százalékot pedig a főváros állt. A beruházás része a csepeli tisztító mellett Budán a Strabag által épített Duna-parti főgyűjtőcsatorna, valamint három átemelő-telep - egy Pesten, kettő pedig Budán. A létesítmények többsége - az átemelőtelepek és a csepeli központ - tavaly augusztusra elkészült, és megkezdődött a próbaüzem. Tavaly év végén átadták a budai főgyűjtőt is, amelyhez idén februárban csatlakoztatták a teljes budai oldalt. A próbaüzem az utóbbi fél évben a biológiai tisztítás folyamatának tesztelésével folytatódott, július végéig a rendszer "finomhangolását" végezték, miközben a hatóságok az előírt értékek teljesítését mérték. Augusztus 1-jétől pedig a rendszer teljes kapacitással működik.
Az átadáson Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a csatornadíjaktól függően a beruházás megtérülése az első 6-7 év után kezdődne meg. A csatornadíjakat Demszky Gábor is érintette, mikor kitért arra: tavaly decemberben azért terjesztettek a közgyűlés elé 17 százalékos díjemelést, hogy később ne kelljen drasztikusan drágítani a szolgáltatást, ám a közgyűlés végül 4 százalékot fogadott el, ami azt jelenti, hogy a jövőben jelentősebb áremelésre lesz szükség. Ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy a budapesti csatornadíjak az országos átlag körül vannak, és jóval alacsonyabbak, mint például Győrben. A szükségesnél alacsonyabb díjemelés miatt jelenleg jogfenntartó nyilatkozattal üzemel a szennyvíztisztító, de a "díjvita" a városvezető szerint ősszel lezárulhat.
Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=330950
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység