Környezetvédelem otthon - hol áll a fogyasztó?

2010. 06. 15. Szerző: NuovaEnergia

A különféle környezettudatos életmódot célzó mozgalmat és kezdeményezések hatására a környezetvédelem lassan mindennapjainkba és otthonainkba is belopódzik

Zöld kezdeményezések, civil mozgalmak, hazai- és világszervezetek küzdenek azért, hogy felhívják figyelmünket a klímaváltozás miatt egyre sürgetőbb környezettudatos életmód kialakításának fontosságára. Ennek köszönhetően a környezetvédelem lassan-lassan belopódzik mindennapjainkba és otthonainkba is.
Takarékoskodni törekszünk árammal és vízzel, igyekszünk szem előtt tartani a hulladék csökkentését, s felmérések tanúskodnak arról is, hogy, igaz változó rendszerességgel, a magyar háziasszonyoknak 54 százaléka már szelektíven gyűjti a csomagolási hulladékokat.
Örvendetes elterjedése ellenére, az elkülönített gyűjtés csupán „folyamat végi megoldásnak” tekinthető. Ezzel párhuzamosan, az egyes áruk és termékek csomagolásának környezettudatos megválasztásával, már a vásárlási döntés során, azaz a „folyamat elején” is hozhatunk környezeti szempontból előnyös, környezettudatos döntést. A tejeket, juice-okat italoskarton csomagolásban megvásárlók például biztosak lehetnek abban, hogy az általuk polcról leemelt áru csomagolásának ökológiai lábnyoma, a csomagolóanyag tervezésének, gyártásának és szállításának egésze alatt kisebb, mint egy PET palack környezetterhelése.
Mielőtt egy tejes vagy gyümölcsleves italos kartondoboz bekerül a családi háztartásba, hosszú utat jár végig, környezetvédelmi szempontból pedig ennek az útnak nemcsak a vége, de az eleje is kiemelten fontos.
Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy Földünk védelmét és környezetterhelésének csökkentését a csomagolóanyagok előállításának egésze során, a nyersanyagtól az újrahasznosításig, folyamatosan szem előtt kell tartani. Ennek az ún. életciklus szemléletnek első és egyik legfontosabb pontja a fenntartható nyersanyagtermelés.
Az italos kartondobozok legfontosabb összetevője a kartonpapír, annak pedig, mint tudjuk, a fa.
A Tetra Pak, mely 2009-ben összesen 400 millió italos kartondobozt hozott forgalomba Magyarországon, előírja például szállítóinak, hogy olyan erdőgazdaságokból biztosítsák a kartondobozok gyártásához felhasznált fát, melyek minden egyes kivágott fa helyére 2 új facsemetét ültetnek. Ez biztosítja a Föld szén-dioxid és oxigén egyensúlyának fenntartását, és azt hogy a természet tiszteletben tartásával, az italos kartondobozok gyártása során olyan, 73 százalékban megújuló, újból előállítható energiaforrásokat használhasson fel a gyártó, amelyek eredetét 100 százalékig vissza is tudja követni egészen az erdőig.

Az italoskarton napjaink egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb italcsomagolása, amely minimális nyersanyag-felhasználás és az EU előírásainál szigorúbb károsanyag-kibocsátás mellett készül. Törekedve arra, hogy csökkentsék a gyártás során keletkező CO2 mennyiségét, a Tetra Pak gyárai alternatív, zöld energiát is felhasználnak, sőt már olyan egység is létezik, amely teljes egészében megújuló energiával működik. Az energiahatékonyság javításának köszönhetően a budaörsi Tetra Pak üzem az elmúlt 7 évben például 39 százalékkal csökkentette energiafelhasználását és CO2 kibocsátását, miközben csomagolóanyag termelése nőtt.

Habár az aszeptikus csomagolóanyag szállítási szempontból rendkívül hatékony – 1 millió dobozt mindössze 2 teherautó el tud szállítani – a Tetra Pak törekszik arra, hogy a CO2-kibocsátás a kész csomagolóanyagok szállítása során is mérséklődjön, ezért az italoskarton csomagolások 59 százalékát hajóval vagy vasúton szállítja a töltő üzemekbe.

A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás jelenti azt a környezetvédelmi fázist, melyben már mi, fogyasztók is jelentős szerepet játszunk. Az italos kartondobozokat – amelyek alapanyaga a papír, kis része műanyag, egy rétege pedig alumínium fólia - úgy tervezik és gyártják, hogy azok teljes mértékben újrahasznosíthatók legyenek. A dobozok anyagának 75 százaléka papír, amely értékes másodnyersanyag a papírgyárak számára. Ha tehát aktívan részt veszünk a szelektív hulladékgyűjtésben és használjuk a matricával megjelölt papír-, egyes helyeken a műanyaghulladék gyűjtő edényeket, vásárlásukkal nem ártunk a környezetnek, mert az újrahasznosított kartondobozokból papír törlőkendő, újságpapír, füzet, tojástartó doboz, vagy akár könyv is készülhet.

Érdemes ezért tudni, mi történik a kiürült italos kartondobozokkal, ha azokat válogatás nélkül adjuk hozzá a konyhai szemeteshez. Amikor a fa vagy a papír a természetben, szabadon bomlik le, a felszabaduló szén reakcióba lép az oxigénnel és szén-dioxid képződik. Ez semleges folyamatnak tekinthető, mivel az így keletkezett szén-dioxid nem haladja meg azt az értéket, melyet a fa élete során magába szívott. Ehhez képest, ha ez a két anyag szeméttelepre kerül, oxigén és fény nélkül bomlik le, akkor a folyamat során metán képződik. A régebbi vagy nem megfelelően kezelt hulladéklerakóknál a metán kikerül a levegőbe és jóval nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a szén-dioxid.

Mivel életünk részévé váltak, a tejes és gyümölcsleves kartondobozok jelentős mennyiséget foglalnak el a háztartási hulladékokban. A szelektív gyűjtési akcióknak és az egyre környezettudatosabb fogyasztói magatartásunknak köszönhetően az italos kartondobozok visszagyűjtésének és újrahasznosításának aránya fokozatosan növekszik.

Hazánkban évente közel 400 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba, ami azt jelenti, hogy a 3,2 millió magyar háztartás átlagosan 100-125 darab italos kartondobozt használ el évente. Az újrahasznosított italos kartondobozokból papírdoboz, törlőkendő, füzet, vagy akár tojástartó készülhet, ezért az elhasznált csomagolás visszagyűjtése a gyártó és a lakosság közös feladata, a környezetünk iránti felelősség közös megjelenési formája.

www.hirado.hu/Hirek/2010/06/07/12/Kornyezetvedelem_otthon__hol_all_a_fogyaszto_.aspx

További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép

» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?

» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson

» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak

» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű

» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?

» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel

» Börtönt az állatkínzóknak!

» Olimpia vs. mélyszegénység

Vissza