Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása e terén pozitív eredményekkel járt, számos területen eredményezett fejlődést, e körben – köszönhetően többek között a 2004-ben megalkotott új közbeszerzési irányelveknek - az egyik legdinamikusabban fejlődő jogterület a közbeszerzési jog. A környezettudatosság egyik igen hatékony eszköze lehet a zöld közbeszerzés, amely az Európai Unió tagállamaiban már meglehetősen komoly eredményeket tud felmutatni, hazánkban azonban még csak most teszi első óvatos lépéseit.

Miért olyan fontos a környezetvédelem és a közbeszerzési jog kapcsolata?

Az állam – és ebben az értelemben ide tartoznak az önkormányzatok is – Európában a legnagyobb fogyasztónak számít a beszerzési piacon, a közszféra beszerzései az EU-ban éves szinten közel 1 milliárd € értéket tesznek ki, amely nagyjából megfelel az EU GDP-je 16-18%-nak. Mindez tehát önmagáért beszél, bármilyen magatartás tanúsít is tehát az állam a beszerzések, közbeszerzések vonatkozásában, az komoly hatással lesz a piacra. Minderre tekintettel az EU már régóta célul tűzte ki a környezettudatos beszerzések – azaz a zöld közbeszerzés - minél nagyobb volumenű megkövetelését. Az EU környezetvédelmi politikájának közvetlen megvalósítói maguk a tagállamok, és a zöld közbeszerzések terén néhány éve már előremutató eredmények lelhetőek fel az egyes országok gyakorlatában, míg Magyarországon még csak most kezdődnek az első ilyen irányú lépések, e téren hazánkban elsősorban Budapest, illetve Miskolc városa jár élen.

A Kbt. 2006. januári módosítása több rendelkezés keretei közé beemelte – összhangban a már tárgyalt közbeszerzési irányelvek előírásaival – a környezetvédelmi vonatkozásokat, a zöld közbeszerzésekkel foglalkozó sorozatunkban ezeket a lehetőségeket tárgyaljuk, amelyek elsősorban a bírálat, a műszaki leírás, az alkalmasság, valamint a szerződés teljesítésének feltételei kapcsán jelennek meg.

Bírálat
Elsőként már a bírálat elemei között meg lehet határozni zöld szempontokat. Ha az ajánlatkérő a környezetvédelmi kritériumot bírálati szempontként – részszempontként - határozta meg, úgy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására kizárólag a Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja – azaz az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása - alapján kerülhet sor.

Ha az ajánlatkérő zöld közbeszerzési eljárás esetén környezetvédelmi kritériumot bírálati szempontként alkalmaz, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló szempontok – részszempontok - körében azokat a környezetvédelmi tulajdonságokat, amelyeket a beérkezett ajánlatok elbírálása során figyelembe vesz, illetve azokat oly módon kell meghatároznia, hogy azok mennyiségi vagy más – objektív, mérhető – módon értékelhető tényezőkön alapuljanak, továbbá a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álljanak.

A hatályos Kbt. új szövege már szól az ökocimkékről is, és noha erre nem a bírálat szabályai között kerít sort, bizonyos esetekben az ökocimkéknek ebben a körben is lehet jelentősége. A bírálat során az ökocimkékre történő hivatkozás akkor lehet célszerű a törvény adta keretek között, ha esetlegesen az ajánlatkérő fel kívánja mérni a piacot, hogy egyáltalán lehetséges-e a kiírt körben ökcimkés termék beszerzése.
Hamarosan újabb részeket olvashat a a zöld közbeszerzésekről!
(Forrás: www.gazdasagiradio.hu)
 

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?