
“Magyarország jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik. Ha a kormányzat azonnali intézkedéseket tenne az engedélyezési eljárások és a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozása terén, a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-as megújulós célkituzések elérésében” monta Dr. Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke azon a rendezvényen, amelyet az Európai Szélenergia Társasággal együtt szerveztek Budapesten.
Az EU direktívája minden európai tagállam számára megállapította a megújuló energiaforrásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, így Magyarországnak a megújulók arányát az energiaszerkezetben 2005-ben mért 4,3%-ról 13%-ra kell növelni 2020-ra. “Az Európai Bizottság tanulmányában használt modell szerint Magyarország potenciálja alapján 2020-ra 20%-os arány is teljesíthető lenne, de bármi, ami a 13% felett lenne, lehetőségeket jelentene a helyi gazdaság számára” - mondta Hercsuth Andrea, az Európai Bizottság Közlekedés és Energia Főigazgatóságának tisztségviselője.
Jelenleg a szélből termelt villamos energia aránya 1% alatt van. 2009. májusában összesen 177MW széleromu kapacitás üzemelt az országban, míg Európában közel 65.000MW.
“A nemzeti megújuló energia cselekvési tervet, amely leírja a cél eléréséhez szükséges intézkedéseket, 2010 júniusáig kell benyújtani az Európai Bizottságnak” mondta Jacopo Moccia, az EWEA szabályozási tanácsadója. Annak érdekében, hogy Magyarországon fejlődjön a szélenergia felhasználás, a hálózatot jelentősen fejleszteni kell. A jelenlegi 330MW-os korlátot a szélenergia kapacitásban, amelyet a rendszerirányító határozott meg, 2020-ig nagymértékben változtatni kell, mondta Kovács Máté, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztályának tanácsosa.
A rendezvényen Søren Krohn, a Világbank washingtoni tanácsosa, aki az EWEA “A szélenergia gazdaságtana” kiadványát ismertette, úgy írta le a szélenergiát, mint egy fejlett, versenyképes energiatermelő technológiát, amely a növekvő üzemanyagköltségek elleni biztosítást is jelenthet. 2008-ban az Európai Unión belül az újonnan beépített villamosenergia-termelő kapacitás 36%-a szélenergiából származott, minden más technológiát, beleértve a gáz, szén és atomenergiát megelőzve. 2008-ban átlagosan 20 szélerőművet építettek minden egyes munkanapon. Az év végére összesen 160.000 dolgozót alkalmaztak közvetlenül és közvetetten a szektorban, amelybe kb. 11 milliót eurót fektettek be az EU-ban. 2020-ig a szélenergia szektorban alkalmazottak száma valószínűleg megduplázódik. “Az európai pozitív növekedési tendenciák megismételhetőek lennének Magyarországon is, új munkahelyeket és megélhetést biztosítva a magyarok számára”, fejezte be Moccia.
A budapesti rendezvény egy workshop-sorozat része volt, melyet a fejlődő gazdaságú országokban rendeztek, hogy elemezzék a szélenergia további európai fejlődésével kapcsolatos témaköröket. A rendezvényen bemutatták “A Szélenergia – Tények” kiadványt, amely az EU támogatásával készült. A kiadványt sokan a világon a legfontosabb forrásmunkának tartják a szélenergia témakörben. A következő rendezvények Szófiában és Ankarában lesznek.
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység