E-mail: info@nuovaenergia.hu
Az 1997-es Kiotói Egyezmény, amely 2005-ben lépett hatályba, 183 aláíróját arra kötelezi, hogy 1990-es kibocsátásuk bázisán átlagosan 5,2 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok emisszióját 2012-re. Sor került a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus létrehozására, melynek keretében a fejlett országok a fejlődő országokban megvalósított emissziócsökkentő beruházásokkal kibocsátási jogokra tehetnek szert. A Kiotói Jegyzőkönyv szerint az EU-nak 8 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Unió a kibocsátáskereskedelem bevezetésével is kísérletezett. A fejlődő országok teljes mértékben támogatják a Kiotói Egyezményt, mivel kötelező kibocsátáscsökkentési célokat fogalmaz meg az iparosodott országokra. A fejlődő országok szerint ezek azok az országok, amelyek a légkörben található szén-dioxid tetemes mennyiségéért felelősek. De némely ország - például az USA, amely George W. Bush elnöklete alatt kívül maradt az egyezményen - ezzel nem ért egyet. Tanulmányokra hivatkoznak, melyek állítása szerint mostanra a fejlődő világ a felelős az üvegházhatású gázkibocsátás többségéért és az arányuk csak növekedni fog.
Connie Hedegaard, klímapolitikáért felelős uniós biztos a január 13-án Brüsszelben tartott öko-innovációs csúcstalálkozón tartott szenvedélyes beszédében arra figyelmeztette kollégáit, hogy könnyebb a Kiotói Jegyzőkönyv gyengeségeit meglátni, mint egy új megállapodást felvázolni. “Nem gondolhatjuk komolyan, hogy ha csak úgy megszabadulunk tőle [a Kiotói Jegyzőkönyvtől], majd egyszerűen felépítünk valami újat. Tíz évbe telt kiépíteni a most meglévő nemzetközi megállapodás minden részletét. Ezért azt mondjuk: Vigyázat! Igen, nagyon nehéz összehozni egy kötelező érvényű nemzetközi megállapodást. Igen, a Kiotói Egyezmény sok költséggel jár, de óva intenék mindenkit, hogy csak úgy kidobjuk az ablakon, hacsak nem vagyunk benne biztosak, hogy lesz valami, amivel helyettesíteni tudjuk.”
Jos Delbeke, az Európai Bizottság éghajlati ügyosztályának főigazgatója bepillantást engedett a zárt ajtók mögött zajló vitákba, amikor január 12-én azt nyilatkozta, hogy az Uniónak “gondolkodási időre” van szüksége mielőtt eldönti, hogy támogatja-e a Kiotói Egyezményt a jövőben. Az EurActiv kérdésére tisztázásként elmondta, hogy az EU továbbra is teljes mértékben támogatja a Kiotói Egyezményt, de a Cancún-i klímatárgyalásokon nem lehetett nem észrevenni, hogy egyes országok azt erősen ellenzik. “Ezt még meg kell emésztenünk. Mert mi értelme van az egésznek, ha az EU egyedül találja magát a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításakor? Tudjuk, hogy Japán, Kína, az Egyesült Államok és Oroszország nem fognak csatlakozni, és a Kiotói Jegyzőkönyv csak a fejlett országoknak szól.”
A Kiotói Egyezmény 2012-ben lejár, és a kérdés, hogy a keretet használják-e egy jogutód megállapodás létrehozásához, erősen megosztotta a nemzetközi közvéleményt. 2010 decemberében a Cancún-i klímatárgyalásokon (EurActiv.hu 2010.12.17.) nem sikerült megegyezésre jutni, így a Kiotói Jegyzőkönyv jövője a nemzetközi éghajlatváltozással kapcsolatos viták egy legviharosabbika marad.
Az EU álláspontja eddig az volt, hogy elkötelezi magát a második szakasz mellett, amennyiben ezzel párhuzamosan a többi ország kötelező kibocsátási célokat előíró szerződéseket ír alá. De ez most vitatottá vált. Artur Runge-Metzger, az EU vezető tárgyalója Cancúnban roppant fontosnak nevezte a kérdést, és kicsit bizakodóbbnak tűnt a jövővel kapcsolatban. Az EurActiv kérdésére elmondta, hogy Cancúnban volt néhány jó vita a Kiotói Jegyzőkönyv hiányosságairól, például a föld- vagy erdőhasználatról. De azt is elmondta, hogy a többi országnak is ki kell tartania Kiotó mellett, ahhoz, hogy életképes maradjon. “Nem hiszem, hogy az EU képes lenne egyedül megcsinálni, mikor a kibocsátások 10 százaléka a nemzetközi jogi keret alá esik, és nem igazán tudjuk, hogy mit csináljunk a maradék 90 százalékkal.” Runge-Metzger azt is hozzátette, hogy ezt még a nemzetközi emisszió-kereskedelmi szövetségbeli (International Emissions Trading Association, IETA) kollégái is nehezen fogadnák el. Az IETA befolyásos lobbiszervezet az emisszió-kereskedelemben. Ugyanezen a találkozón, Henry Derwent, az IETA vezérigazgatója a Kiotói Egyezményt “élőhalottnak” nevezte. AZ EU elkötelezettségének gyengülése kiváltaná a fejlődő világ és az otthoni környezetvédők haragját.
Bas Eickhout, egy német zöldpárti EP képviselő az EurActivnak elmondta: “Nem a megfelelő dologról folyik a vita. Amit az EU csinál, az egyáltalán nem segít a helyzeten. Inkább arról kellene beszélni, hogy hogyan lehetne elérni, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben megfogalmazott emisszió-csökkentési célok a következő rendszerbe is bekerüljenek. Ami a Kiotói Jegyzőkönyv második szakaszát illeti, azt gondolom, hogy ezen ráérünk akkor aggódni, mikor odakerülünk.”
Forrás: www.euractiv.hu
További hírek:
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénységVissza
Te is így...?