Késő tavaszi algaörvények az óceánban
2009. 06. 16.  Szerző: NuovaEnergia
A Csendes-óceán északnyugati részén, a japán Hokkaido mellett szép mintákat örökítettek meg űrfelvételen.

A képen ábrázolt területen találkozik az északról, a sarkvidék irányából érkező hideg tengeráramlat (Oja-shio) és a délről érkező meleg Kuro-shio-áramlat. A felvétel bal felső sarkában Japán északi szigetének, Hokkaidónak a csücske (pontosabban az Erimo-fok) is látható.

 

(Kép: NASA / Norman Kuring, MODIS Ocean Color Team)
 
 
A felvétel, amelynek egy részletét alul nagyítva is megmutatjuk, a NASA Aqua műholdjának MODIS érzékelőjével készült, 2009. május 21-én. A két tengeráramlás kölcsönhatása, keveredése a vízben levő fitoplankton fejődésére is hatással van, ennek nyomait látjuk a színes alakzatokban. A fitoplankton apró, mikroszkopikus növényi részecskékből áll, a tengeri tápláléklánc alapját képezi.
 
A sarkvidéki eredetű víz hidegebb, sűrűbb, nagyobb sótartalmú, mint a délről érkező, szubtrópusi víztömeg. Találkozásukkor örvények képződnek. A felszínen a fitoplankton burjánzása az örvények határain kezdődik meg, s a nagy tömegben jelen levő anyag nyomjelzőként rajzolja ki a víz mozgását. A változatos színek más-más típusú fitoplanktontól származnak, amelyek eltérő mennyiségben tartalmaznak klorofillt és más színezőanyagokat, amelyekkel a napfény energiáját hasznosítják. (Hokkaido partjainak közvetlen közelében az alakzatok inkább a felkavart üledéktől származnak.)
 
A tavaszi algavirágzási időszakban a felszíni vizek bőségesen tartalmaznak tápanyagokat. A növényi élet szempontjából a víz egész télen át nyugalomban volt. A tavasszal gyorsan elszaporodó fitoplankton egy idő után kimeríti a táplálékul szolgáló ásványi anyagok készleteit, a virágzás abbamarad. Kivétel ez alól az örvények környezete, ahol nem csak a felszíni víz kavarog, de a mélyebb rétegekből is áramlanak fel víztömegek. Így ezeken a helyeken nem csak a szezon elején, hanem később is tapasztalható a fitoplankton burjánzása.
 
A kép bal alsó sarkában a világosabb szín a vízen tükröződő, és a műhold detektorába jutó napsugárzásnak köszönhető. A jobb felső részen végighúzódó ködösség valószínűleg a Mongóliában és Oroszországban égő erdőtüzek füstjéből származik.
Forrás: helloinfo.hu

További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek