A föld vízkészletének 97,5 százaléka tengervíz, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan. A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz nagy része azonban szintén csak bizonyos kezelés után fogyasztható, vagyis a föld összes vizének mindössze 0,1-1 százaléka alkalmas az azonnali ivásra. A Világbank szerint a víz iránti kereslet 21 évente duplázódik. A spórolási feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy 1 kilogramm gabona előállításához körülbelül egy köbméter víz szükséges, egy kilogram rizs megtermelése 5 köbméter vizet kíván, egy kiló marhahús pedig már 15 köbméter víz felhasználásával jön létre. Egy tonna acél előállításához 20, egy tonna papír legyártásához 200 köbméter víz kell. A nagyvállalatok, mint például a Coca-Cola már ígéretet tettek arra, hogy teljesítik a "víz semlegesség" kritériumát, vagyis hogy pótolják a tevékenységükhöz felhasznált vizet. Az ipari vízigény, mint például az üdítőitalok gyártása azonban eltörpül a mezőgazdaság igénye mögött. Mindez ráadásul egyfajta domino-hatást is kiválthat, hiszen a növekvő populáció miatt a mezőgazdaságnak is egyre több vízre van szüksége, miközben már így is 65 százalékban itt használják el az édesvizet.

Kétségkívül a víz a legértékesebb áru a föld felszínén, mivel mindenkinek szüksége van rá. Fontosság tekintetében az olaj, a gáz vagy éppen a villamos energia is a víz mögé szorul, ennek kereslete ugyanis nemhogy nem fog csökkenni, de a jövőben az igények jelentős növekedése várható.

Előrejelzések szerint 2020-ra a világ népessége mintegy 2 milliárd fővel bővül, akik a jelenlegi folyamatok fennmaradása mellett 20 százalékkal növelik az emberiség vízigényét. Ötven éven belül a föld népességének a fele vízhiányos területen élhet az előrejelzések szerint. Miközben a föld lakosságának vízigénye növekszik, a klímaváltozás, a környezetszennyezés és az esőerdők kipusztítása miatt egyre kevesebb iható víz áll rendelkezésre.

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?