Bár a mostani EU-csúcs sajnálatos módon nem hagyta jóvá, hogy kötelező legyen a 20 százalékos energiafelhasználás-csökkentés 2020-ig, végső soron a tényleges intézkedések fogják meghatározni hazánk energiafelhasználását. A Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége fontosnak tartja, hogy Magyarország akkor is tekintse elsőrendű prioritásának az energiatakarékosságot és energiahatékonyságot, ha a 20 százalékos megtakarítási célérték nem válik Unió-szerte kötelező érvényűvé.

Brüsszeli székhelyű környezetvédő szervezetek is bírálták a február 4-i EU-csúcstalálkozó eredményeit, mivel az állam- és kormányfők elsősorban a közös belső piacban, újabb nagyberuházásokban, infrastruktúra-fejlesztésekben és az exportőr országokkal folytatandó sikeres tárgyalásokban látják biztosítottnak Európa energiaellátását. Az energiahatékonyságra és a megtakarításra azonban igen kevés figyelem jutott, holott Európa politikai értelemben is nagy árat fizetett eddig az import energiáért.

Hazánkban közel két évtizeden át szociális indokokkal évi 100-110 milliárd forinttal támogattuk adónkból a lakossági gáztarifát. Eközben az energiatakarékosságot szolgáló felújításokra, korszerűsítésre évente ennek az összegnek a töredéke jutott. A most bejelentett beruházások az energiakapacitások bővítésére több ezer milliárd forintot igényelnének. Akár az adónkból fizetjük ezeket, akár az energiaszámláinkba épülnek be, mindenképpen óriási terheket jelentenének a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége arra kéri a kormányt, hogy ne csak a retorikájában, hanem a döntéseiben is a választóik érdekeit szolgálja. Az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékossági intézkedések ugyanis egyaránt szolgálnák a foglalkoztatás gyorsabb növelését és az energiaszámlák féken tartását

Beliczay Erzsébet, Levegő Munkacsoport