
Az Environmental Research Letters című online tudományos folyóiratban megjelent eredmények nem okoztak nagy meglepetést, hiszen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alig néhány nappal korábban jelentette be, hogy a tavalyi év - s egyúttal a véget érő évtized - a valaha mért legmelegebb volt globálisan. A meleg nem kerülte el Grönlandot sem: Nuukban, a fővárosban 1873 óta nem regisztráltak ilyen meleg tavaszt és nyarat.
Mint Marco Tedesco vezető szerző, a New York-i Városi Egyetem professzora megjegyezte, a számításoknál nem vették figyelembe a jégtáblák leválását, így a tengerszint-emelkedésben jelentkező teljes hatás nagyobb, mint ami az eredményekből következik. Az egyes helyeken három kilométeres vastagságot is elérő grönlandi jégtakaró teljes elolvadása esetén mintegy hét méterrel emelné meg a tengerszintet; a reális forgatókönyv azonban szakértők szerint az, hogy az évszázad végéig mintegy 50 centiméterrel járul hozzá a szintemelkedéshez. A grönlandi mellett az antarktiszi jégmező tárolja a legtöbb vizet a Földön, ez a jégborítás azonban - a Nyugat-Antarktisz kivételével - úgy tűnik, hogy ellenállóbb a felmelegedéssel szemben.
Az Északi-sarkvidék olvadását gyorsítja, hogy a térségben a felmelegedés a globális átlag két-háromszorosát is elérte az elmúlt 40 évben. Grönlandon például a tavalyi nyár 3 Celsius-fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál. A cikkben más mutatók is jelzik a grönlandi olvadás gyorsulását: az olvadásos napok száma tavaly egyes helyeken ötvennel is meghaladta az átlagot, az olvadó terület nagysága pedig évi átlagban mintegy 17 ezer négyzetkilométerrel bővül.
![]()
Forrás: Greenfo/MTI
![]()
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység