A harmadik Globális Biodiverzitási Kitekintés (GBO-3) szerint, néhány ökoszisztéma hamarosan elérheti azon „fordulópontokat” ahol gyorsan, egyre haszontalanabbá válnak az emberiség számára. Az ilyen billenőpontok magukba foglalják az erdőségek gyors kihalását, a vízfolyamok elalgásodását, és a tömeges korallpusztulásokat.

Áprilisban a kutatók megerősítették, hogy a kormányok nem tudták teljesíteni a célt, hogy 2010-re gátat szabjanak a biodiverzitás elvesztésének. Ahmed Djoglaf, az ENSZ Biológiai Diverzitásáról szóló Egyezményének titkára szerint, „nem jók a hírek. Továbbra is olyan ütemben veszítjük el a biodiverzitást, mint a történelemben soha, a kihalási arányok akár ezerszer magasabbak lehetnek, mint a történelmi adatok.”

A gerincesek teljes bősége – az emlősöket, hüllőket, madarakat, kétéltűeket és halakat felölelő csoport – 1970 és 2006 között mintegy harmadával csökkent – mondja az ENSZ. A biodiverzitás elvesztése globális ütemének 2010-re történő jelentős megállításában még a 2002-es johannesburgi csúcstalálkozón egyeztek meg. Egy ideje már egyértelmű volt, hogy a kitűzött célt nem tudják teljesíteni. Ám a GBO-3 arra a következtetésre jutott, hogy az akkor meghatározott,  21 egyéb cél egyikét sem, sikerült teljesíteni, legalábbis nem globális alapon.  

Ezek felölelik az élőhely-vesztés és –degradáció megállítását, a Föld ökológiai régiói legalább 10 százalékának védelmét, az invazív fajok terjedésének kontrollálását, és annak biztosítását, hogy a nemzetközi kereskedelem egyetlen fajt sem sodor a kihalás felé.    Egyetlen, a biodiverzitási csoporthoz a kormányok által elküldött jelentés sem teljesítette be teljesen a 2010-es célt. Míg egyes régiókban történik némi előrelépés, a globális kudarc azt jelenti, hogy egyre nő a Veszélyeztetett Fajok Vörös Listáján reprezentált fajok száma. „A felmért összes ismert emlős 21, az összes kétéltű 30, az összes madár 12 (és)… a zátonyépítő korallok 27 százaléka… kihalással fenyegetet” – mondja Bill Jackson, a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) vezetője. Ez a szervezet állítja össze a Vörös Listát.  

Az ENSZ szerint a kapcsolat természeti veszteség és gazdasági kár között több, mint jelképes. Egy jelenleg is folyó projekt – Az Ökoszisztémák és Biodiverzitás Gazdasága (TEEB) –mennyiségileg próbálja meghatározni azon számos szolgálat pénzügyi értékét, melyet a természet nyújt nekünk, mint a víz és levegő tisztítása, a partok megvédése a viharoktól, és a vadvilág fenntartása az ökoturizmus számára. Az elemzés szerint, amikor az ilyen szolgáltatások eltűnnek, vagy degradálódnak, akkor a társadalom pénztárcájából kell őket pótolni. A TEEB már kiszámolta, hogy az erdők éves elvesztése 2-5 billió dollárt kóstál, mely mellett a banki krízisek költségei eltörpülnek.

Az ENSZ környezetvédelmi programjának igazgatója, Achim Steiner szerint, „számos gazdaság nem látja az állatok, növények és egyéb életformák sokféleségének hatalmas értéket, valamint szerepüket az egészséges és funkcionáló ökoszisztémákban. Az emberiség létrehozta azt az illúziót, hogy valahogy elleszünk biodiverzitás nélkül is, vag , hogy a biodiverzits kortárs világunk számára periférikus. Az igazság, hogy sokkal inkább szükségünk van rá, mint bármikor, mivel a bolygón hatmilliárd ember van és a népesség 2050-re több lesz kilenc milliárdnál."

Minél jobban degradálódnak ezen ökoszisztémák, az ENSZ szerint annál nagyobb a kockázat, hogy „átlendülnek a küszöbön”, egy új, az emberiség számára kevesebb haszonnal járó, stabil állapotba.   Például a többlet mezőgazdasági műtrágyákkal szennyezett édesvíz-rendszerek algák miatt fuldoklanak, elpusztulnak a halak, így a víz emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik.  

A GBO-3 indulása megelőzte a kormányok kéthetes nairobi találkozóját, melynek célja új intézkedéseket megfogalmazni a globális biodiverzitás elvesztésének megakadályozására, amelyeket az októberi, Japánban tartandó Biológiai Diverzitási Egyezményen adoptálni lehet.
Forrás: hirado.hu

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?