
A világszerte mintegy 200 ezer négyzetkilométer kiterjedésű tengerfenéken keletkezett oxigénhiány következtében már szinte lehetetlen az élet, mivel 1995 és 2008 között csaknem megnégyszereződött - 44-ről 169-re emelkedett - az emberek által előidézett oxigénmentes övezetek száma - közölte a WWF a WRI kutatóintézetre hivatkozva. A legsúlyosabb a helyzet a Balti-tengeren, ahol már mintegy 42 ezer négyzetkilométer nagyságú a "holt övezet".
A WWF közleménye szerint ennek fő oka a tengerek egyre fokozódó elszennyeződése. Mindenekelőtt mezőgazdasági eredetű hulladékok és fosszíliák elégetéséből származó hulladékok szennyezik a tengerek vizeit. Jochen Lamp, a WWF Balti-tengeri irodájának igazgatója kijelentette, hogy "korábban tiszta volt a Keleti-tenger vize, ma azonban minden igyekezetünk ellenére is nagy mértékben szennyezett". Rámutatott, hogy a part menti országoknak sürgősen orvosolniuk kell a helyzetet, mivel az idén nyáron is nagy mértékben elszaporodhatnak az algák.
"Algaszőnyegek megjelenése a part mentén gyakran nem egyéb, mint az ökológiai katasztrófa látható jele, amely azután később a tengerfenéken megy végbe" - mutatott rá Lamp. A Balti-tenger vize napjainkban nyolcszor olyan nagy mennyiségű foszfort és négyszer annyi nitrogént tartalmaz, mint még száz évvel ezelőtt.
A WWF adatai szerint a Balti-tengeren kívül "holt övezetek" találhatók még a japán partoknál, a Mexikói-öbölben, a Fekete-tengeren és az Adrián is. A túlzott méretű lehalászás és a klímaváltozás mellett az oxigénhiány jelenti a XXI. században a világtengereket fenyegető legnagyobb veszélyt - mutatott rá Lamp.
Forrás: Index
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység