Az eredmények  módosíthatják ismereteinket arról, a szilás cetek hogyan derítik fel zsákmányukat, mivel a kutatók azt gyanítják, hogy a grönlandi bálnák ki tudják szagolni a krillek rajzását.

A bálnák szaglásérzékére akkor derült fény, amikor a kutatók felboncoltak néhány egyedet és olyan szaglórendszert találtak, mely összeköti az orrot és az agyat, emellett olyan funkcionális protein receptorokat, amelyek a szagláshoz szükségesek.  Korábban azt hitték, hogy a bálnáknál és delfineknél nincs meg ez a képesség. A vizsgálat eredményei a Marine Mammal Science-ben jelentek meg.

Hans Thewissen cetszakértő professzor és csapata akkor fedezte fel a képességet, amikor a grönlandi bálnák agyméretét vizsgálta. Az állatok az inupiat eszkimók féléves, önfenntartást segítő vadászata részeként váltak elérhetővé Alaszka északi partjaink, a csapat pedig engedélyt kapott, hogy felboncolja az agyat és kiértékelje, hogy a bálna ezen szerve az agyüreg mekkora részét tölti ki. Thewissen elmondta, az agy vizsgálatakor észrevette, hogy szaglószervi traktus is van, mely más emlősökben az agyat köti össze az orral. „Az orrig követtem, és észleltem, hogy az egész szaglószervi felszereltség megvan.”

Mindezt meglepetésként hatott. Elmondta, első pillantásra úgy tűnik, hogy a bálnák nem sokat profitálnak a szaglásból, mivel minden, ami érdekli őket a víz alatt található. A szaglás pedig a definíció szerint, a levegőben lévő molekulák befogadását jelenti.   Sőt mi több elmondása szerint, a legtöbb, eddig vizsgált cetfajnál – melyek főleg fogas cetek, mint delfinek, ámbráscetek és kardszárnyú delfinek voltak – a szagláshoz szükséges anatómiai hardver hiányzik, úgy mint az idegek és receptor sejtek. „ „Ennek alapján a legtöbben azt feltételezték, hogy a bálnáknak nincs szaglóérzékük.”

A további vizsgálatok azonban alátámasztották, hogy a grönlandi bálnáknak tényleg van szaglásuk. Ezek az emlősök relatíve nagy, fejlett szaglógumóval rendelkeznek, mely szerkezetét illetően úgy tűnik, hasonlít ahhoz, mely más, fejlett szaglóérzékkel rendelkező állatokban megfigyelhető. A kutatók azt is kiderítették, hogy a grönlandi bálnák jobbára funkcionális szaglóreceptor-proteinekkel rendelkeznek, melyekkel a fogas cetek nem. Ezek szolgáltatják a biokémiai infrastruktúrát a tengeri emlősöknek, hogy kóstolót kapjanak a szagokból. „Figyelemreméltó, hogy ez az állat – mely úgy tűnik, igen kevés hasznot húz a szaglásból – megőrizte ezt a képességet” – mondja Thewissen. „Azon gondolkodunk, hogy ténylegesen képesek kiszagolni a krillt, és talán ezt a képességet használhatják a zsákmány helyzetének megállapítására. A krillnek olyan szaga van, mint a főtt káposztának. „

A legtöbb bálnával ellentétben,

. Azt is jelentheti, hogy az óceáni szagokat elrejtő

Forrás: hirado.hu/BB

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?