
Meglepő hasonlóságokat fedeztek fel az megoszlási rendszerekben, ahol a hőmérsékleti értékek szorosan kapcsolódnak a biodiverzitáshoz mind a tizenhárom, vizsgálat csoportban. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az óceáni hőmérséklet jövőbeli változásai – melyeket például a klímaváltozás vált ki – komolyan befolyásolhatják a tengerben az élővilág megoszlását. A kutatók azt is kiderítették, hogy nagy átfedés van az erős emberi hatást elszenvedő területek és a tengeri élővilág forrópontjai között.
Sok kutatást végeztek már a szárazföldi sokféleségi rendszerek feltérképezéséhez, ám ismeretünk a tengeri élővilág megoszlásáról sokkal korlátozottabb. Ez már valamennyit változott az egy évtizedes, Tengeri Élővilág Felmérése projekt eredményeképpen, melyre a jelenlegi kutatás is épít. A szerzők olyan fő fajoknál vizsgálták a globális sokféleségi mintázatot, mint korallok, halak, bálnák, fókák, cápák, mangrovék, tengeri hínárok és zooplanktonok. A folyamat során első alkalommal térképezték fel az összes part mentén élő hal globális diverzitását.
A kutatókat az érdekelte, hogy vannak-e megegyező „biodiverzitási forrópontok” – olyan területek, ahol a tengeri élőlények számos különböző típusainak rendkívül nagy számú faja él egyidejűleg. Kiderült, hogy a tengeri élővilág megoszlása két alapvető mintázatot mutat. A part menti fajok – mint a korallok és parti halak – diverzitása Délkelet-Ázsia környékén a legnagyobb, míg a nyílt óceáni élőlények, mint a tonhalak és bálnák sokkal szélesebb tartományú forrópontokat mutatnak a mérsékelt égövi óceánokban.
A kutatók azt is letesztelték, hogy ezek a globális rendszerek konzisztensen magyarázhatóak-e egy vagy több környezeti tényezővel. A hőmérséklet volt az egyetlen olyan tényező, mely minden faj csoportjainál a megoszláshoz kapcsolódott, az élőhely elérhetősége szintén játszott valamilyen szerepet.
Derek Tittensor, a vizsgálat vezető szerzője szerint „lenyűgöző, milyen konzisztensen kapcsolódik a hőmérséklet a tengeri sokféleséghez. Ez a kapcsolat azt sugallja, hogy az óceáni melegedés átszervezheti az óceáni élet megoszlását.”
A vizsgálat emellett kiértékelte az átfedést a tengeri sokféleség forrópontjai és az emberi hatások között, beleértve a halászat, élőhely módosulás, klímaváltozás és szennyezés kombinált hatásait. Az emberi kihatások a vizsgálat szerint különösen a nagy diverzitású területeken koncentrálódtak, ami azt sugallja, hogy ezekben a régiókban megvan a lehetősége a súlyos kihalásoknak.
Forrás: hirado.hu/ScienceDaily
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység