A Boxmark feldbachi bőrgyárában a meglévő biológiai szennyvíztisztítót egy újabb tisztítási fokozattal egészítették ki. Az új szűrőberendezés a flotációs (kicsapató) egység és az aktívszén-szűrő segítségével a biológiai úton megtisztított szennyvízből nagy hatékonysággal eltávolítja a habzást okozó felületaktív anyagokat, amelyek a gyártás során kerülnek a vízbe. (Ilyen felületaktív anyag a naftalin-szulfonát is, ennek használatát azonban már döntő részben környezetkímélőbb anyagokkal váltottak ki.) Az új szűrőberendezés üzemelésével tehát kevesebb habzást okozó felületaktív anyag kerül majd a bőrgyárból elfolyó tisztított szennyvízbe, és ezzel csökken a Rába habzása is. A harmadfokú tisztítási szűrőberendezésen az utolsó simításokat végzik, a tervek szerint a próbaüzem július elsejével indul. Szabó Imre elmondta: a magyar fél ragaszkodik a Rába vízminőségének javítását célzó akcióprogramban rögzített feladatok - így valamennyi bőrgyári szűrőberendezés megépítésének - maradéktalan végrehajtásához.
A heiligenkreuzi hulladékégető kapcsán elhangzott: a független osztrák Környezetvédelmi Szenátus még vizsgálja az égetőmű engedélyezéséről szóló burgenlandi hatósági döntéséhez benyújtott magyar fellebbezéseket, melyet többek között az Őrségi Nemzeti Park, Szentgotthárd Önkormányzata, számos helyi lakos és civil szervezet kezdeményezett. Szabó Imre kijelentette: a környezetvédelmi tárca továbbra is minden segítséget megad annak érdekében, hogy a szentgotthárdiak érvényt szerezhessenek érdekeiknek, és a szövetségi kormány közvetítő szerepét kérte annak érdekében, hogy az égetőmű az országhatártól távolabb épüljön meg.
A megbeszélésen Szabó Imre felvetette a génmódosított termények engedélyezésével kapcsolatos uniós eljárásrend mielőbbi módosítását. Mint ismeretes, az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa március 2-án a MON810 génmódosított kukoricafajta köztermesztésére vonatkozó magyar kereskedelmi és termesztési tilalom fenntartása mellett foglalt állást, így hazánk továbbra is mentes maradhatott a génmódosított terményektől. Az unió környezetvédelmi miniszterei is kinyilvánították, hogy a kockázatértékelési eljárást sokkal alaposabban és regionális alapon kell elvégezni. Szabó Imre szorgalmazta a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni a hosszú távú hatások figyelembe vételével.
A nemzetközi klímatárgyalások kapcsán a magyar miniszter kifejtette: kulcsfontosságúnak tartja, hogy a fejlett államok további kibocsátás-csökkentésről a Kiotói Jegyzőkönyv égisze alatt készülő egyezség csak az új globális megállapodással összhangban szülessen meg.
