
A programot csütörtök délután mutatta be Haraszthy László természetvédelmi szakállamtitkár, amelynek célja, hogy a társadalom széles rétegeit bevonja a természetvédelem izgalmas és felelősségteljes munkájába.
Mostantól bárki rögzítheti a honlapon szereplő védett fajokra vonatkozó megfigyeléseit, megoszthatja azokat másokkal, s gyarapíthatja Magyarország országos természetvédelmi adatbázisát. Elindult ugyanis egy Európában egyedülálló természet-megfigyelő rendszer, a Vadonleső program, amely nemrég Prágában a II. Európai Konzervációbiológiai Konferencián is nagy sikert aratott.
A Vadonleső programot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozta létre és tartja fent. A program része a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek (NBmR), amely Magyarország természeti állapotát követi nyomon már több mint tíz éve. A gyűjtött adatok – szakmai ellenőrzés után – a Természetvédelmi Információs Rendszer adatbázisát gazdagítják. A Vadonleső munkatársai azon dolgoznak, hogy a programban résztvevő önkéntesek minél könnyebben csatlakozhassanak és vehessenek részt az adatgyűjtésben. A programhoz bárki csatlakozhat, aki rendelkezik internetkapcsolattal és számítógéppel. A www.vadonleso.hu oldalon minden szükséges információ megtalálható az érintett fajok felismerésével, az adatrögzítés módjával kapcsolatban, illetve a már feljegyzett adatok is megtekinthetők. A program első fázisában kilenc gyakori, védett állatfaj (sün, mókus, vakond, ürge, levelibéka, szalamandra, szarvasbogár, csíkos medvelepke, farkasalma lepke) adatai rögzíthetők egy GoogleMap alapú felület segítségével, online módban.
A Vadonleső program azzal a céllal jött létre, hogy a társadalom széles rétegeit – az iskolás gyerekektől az egyetemi hallgatókon és a természetjáró, természetszerető kirándulókon keresztül a nyugdíjas korosztályig – bevonja a természetvédelem izgalmas és felelősségteljes munkájába. Hiszen például a köztudatban kártevőnek elkönyvelt, de egyébként védett vakondról is számos olyan információt, érdekességet lehet megtudni, amely alapján kiderül, hogy nagyobb előnnyel jár a kertben való jelenléte, mint amennyi kellemetlenséget okozhat túrásaival.
A világ számos pontján alkalmaznak egy-egy fajra irányuló folyamatos és hosszú távú adatgyűjtést önkéntesek bevonásával. Ilyen például az alpesi szalamandra monitorozó program, amely a magashegységi régió adatait gyűjti, vagy az Angliában működő „HogWatch”, sünökkel foglalkozó adatgyűjtés, amely az utóbbi két évben 22 ezer önkéntesektől származó adatot regisztrált. Ezek a programok a Vadonleső programhoz hasonlóan olyan internet alapú megközelítést használnak, amely lehetővé teszi az egyetlen helyen történő ismeretátadást, az interaktív szemléletformálást és a megfigyelések műholdfelvételek segítségével történő helymeghatározását és rögzítését. A magyar Vadonleső program külföldi elődjeinél azonban annyiban is több, hogy átfogó rendszerként számos, önkéntesek által könnyen megfigyelhető és azonosítható állat- és növényfaj adatainak gyűjtését teszi lehetővé.
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység