Négy éve folyamatos lejtmenetben van a legjelentősebb alapvető élelmiszerek ára: a 2015-ös év átlaga 19 %-kal maradt el az azt megelőző évitől, ahogy a  világgazdaság gyengélkedése a fémektől kezdve az energiapiacokig mindenütt erőteljes árzuhanást generált.

A FAO élelmiszerár-indexe 164,1 pontos értéken nyitott tavaly év elején, a záró értéke decemberben 154,1 lett. Ez utóbbi érték a novemberihez képest is 1 %-kal kisebb, főleg a hús, tejtermékek és gabonák világpiaci árának mérséklődése miatt, ami ellentételezte a cukor és növényi olajok drágulását.

„A stabil készletek a gyenge kereslet – és az erősödő dollár – mellett nem meglepő az élelmiszerárak esetében 2015-ben is domináló negatív trend,” mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza, Abdolreza Abbasszian. A FAO élelmiszerár-indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg a Szervezet szakértői.

Gyengülő kukorica, dráguló cukor

A FAO gabona árindex decemberre további 1,3 %-kal csökkent a kukoricatermelők közötti erősödő verseny és részben azon várakozás miatt, hogy az argentin exportvámok eltörlésével nagyobb mennyiségű búza ömlik majd a világpiacokra. A többek között a rizst is magába foglaló mutató 2014-hez képest 15 %-kal csökkent.

A tejtermékek is igazodtak a globális trendhez: decemberben 1 %-kal kerültek kevesebbe, a tavalyi éves átlag azonban majdnem 30 %-kal zuhant az előző évhez képest.

A bővülő európai sertéshúsimport és az alacsonyabb kereslet Amerikában a marhahús iránt okozta a húsárindex 2 %-on felüli csökkenését. Az egész évet vizsgálva, átlagosan 15 %-kal alacsonyabb áron kereskedtek a húsokkal a nemzetközi piacokon.

Némileg kilóg a sorból, hogy a növényi olajok ára 2,1 %-ot emelkedett decemberben, főleg a brazil szójabab körüli bizonytalanságok miatt, de az index 2015-ös átlaga még így is majdnem 20 %-kal a 2014-es alatt volt.  Hasonló a helyzet a cukor esetében: bár a havi átlag 0,6 %-kal több volt az év utolsó hónapjában, összességében 21 %-os esést mértek a szakértők.

12 tény az élelmezés helyzetéről 

A világ országai tavaly megállapodtak a következő 15 év fenntartható fejlődési menetrendjében, ahol kiemelt helyen szerepel az a törekvés, hogy 2030-ra teljes mértékben felszámoljuk az éhezést (ZeroHunger). Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete(FAO) összegyűjtött 12 érdekes és olykor meglepő tényt az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.

1. A mezőgazdaság és természeti kincseink biztosítják a megélhetés alapját világszerte a szegénységben élők 75 %-nak.

2. A globálisan megtermelt élelmiszer 80 %-a családi gazdálkodásokból származik, ezért az ő támogatásuk különösen fontos.

3. Az éhező emberek száma 800 millió alá csökkent, de még így is majdnem minden kilencedik ember számára a Földön problémát jelent a napi betevő előteremtése 

4. A fejlődő világban alig 13 % az alultápláltak aránya, ez a szám 25 éve még közel a duplája volt.

5. Az országok többsége (73 a 129-ből) teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt

6. Mindezek azt jelentik, hogy 1990 óta, ami bázisévnek lett kijelölve a 2000-ben elfogadott céloknál, 216 millió ember került ki az éhezők köréből.

7. A FAO előrejelzése szerint az élelmiszertermelést 2030-ra 60 %-kal kell növelni, hogy képesek legyünk ellátni az egyre növekvő népességet.

8. Mindeközben, évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ez egyes országokban a megtermelt élelmiszer harmadát jelenti

9. Az élelmiszerpazarlás globális költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.

10. Hatékonyabb vízhasználat, kevesebb rovarirtó használata és a talajminőség javítása révén akár 79 %-kal is növelhetők lennének a termésátlagok

11. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ennek 40 %-át az állattenyésztés, pontosabban a haszonállatok emésztése révén.

12. A fejlődő országokban az aszály okozta károk 80 %-a a mezőgazdaságot sújtja, főleg az állattenyésztést és növénytermelést.

forrás:greenfo.hu

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?