A szakértők ara figyelmeztetnek, hogy a globális melegedésnek komoly kihatása lesz a deltában a mezőgazdasági erőforrásokra, a turizmusra, az emberi vándorlásokra, emellett a régió törékeny ökoszisztémája is megérzi majd. 

Az utóbbi évszázad során, a Földközi-tenger – mely a Nílus-delta partvonalát elölről övezi – mintegy húsz centiméterrel emelkedett, a sós víz behatolása komoly kihívást hozott létre – állítják szakemberek. Az Alexandria partjait érintő friss kormányzati vizsgálat szerint, a tengerszint emelkedni fog, és elárasztja a régió nagyobb területeit. "A várakozások szerint, 2025-re mintegy 30 centiméteres emelkedés várható, az áradás megközelítőleg 200 négyzetkilométert érint majd. Ennek eredményeképpen, több mint félmillió lakost kell majd elköltöztetni, és megközelítőleg 70 ezer munkahely megy kárba” – állítja a tanulmány.

A Nílus-deltát érintő környezeti kár egyelőre nem tartozik Egyiptom prioritásai közé, ám a szakemberek szerint, amennyiben a szituáció tovább romlik, komoly élelmezési hiányok alakulhatnak ki, amelyek az évszázad végére mintegy hétmillió embert tehetnek „klímamenekültté”.  A termékeny delta a 80 milliós egyiptomi populáció számára a termény mintegy harmadát szolgáltatja, ezen gazdasági növények nagy részét exportálják, mely az ország állami jövedelmének fontos forrása. A klímaváltozások arra kényszerítették a deltában élő gazdálkodók némelyikét, hogy hagyják hátra földjüket, mások pedig megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez úgy, hogy földjüket homokágyakkal borítják be, elszigetelik a behatoló tengervíz elől, és növényeket termesztenek. A farmerek szerint a több zsáknyi homok igen sokba kerül. Szerintük ezt tízévente meg kell ismételniük azért, hogy termékenyek maradjanak, még akkor is, ha ez az eljárás magában nem garancia.

Közben a víz alatti projektekre specializálódó cégek további, hosszú távú megoldásokat keresnek. Mamduh Hamza, a Hamza Associates cégtől például azon gondolkodik, víznek ellenálló falat, vagy korlátot fejleszt ki, mely hatékonyan választja el a tengert a szárazföldtől, és a partvonalat mintegy két méterrel emeli meg. Hamza szerint a fal meggátolná az áradást és a földalatti beszivárgást. A projektet már 2007-ben bemutatták a hatóságoknak, de még nem kapott zöld utat, mivel attól félnek, hogy egy ilyen fal aláásná Egyiptom földközi-tengeri üdülőhelyeit, melyek igen népszerű turistahelyek.  

Egyesek szerint Egyiptom – mit számos más fejlődő ország – az iparosodott nyugat hibái miatt szenved. "Egyiptom a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 0,6 százalékáért felelős” -  mondja Mohammed al-Raey a Regionális Katasztrófavédelmi Központ szakembere. Raey és más szakértők úgy hiszik, hogy az emelkedő tengerszintek nemcsak a termékeny Nílus-delta régió elárasztásával fenyegetnek, hanem megváltoztatják a vízminőséget, ahogy a sós víz beszivárog a talajvízbe. "Kétségtelen, hogy a klímaváltozás veszélyt jelent az élelmiszerbiztonságra, valamint a szociális rendszerekre" – mondja Raey.    

Az érintett területeken élőknek máshol kell majd munkát keresniük, mely miatt más régióban emelkedhet a munkanélküliség aránya, ami bűnözéshez vezet, és az általános biztonságot veszélyezteti. Raey elmondása szerint, emiatt nemzetbiztonsági ügyként kezelik a problémát. Úgy hiszi, a deltában át kell strukturálni a gazdálkodást, hogy szembeszálljanak a klímaváltozás hatásaival. "Például, ha vannak olyan területek, melyeket eláraszt majd a víz, ezeket halfarmoknak kellene használnunk. Azokat pedig, amelyek védhetőek, falakkal kellene védeni”.  

Az Egyiptomi Környezeti Ügyek Irodája szintén úgy hiszi, az emelkedő tengerszintek kihatással lesznek a mezőgazdasági termékenységre és a halászatra, "ennélfogva befolyásolják az ország élelmiszer ellátását”. A Nílus összetett ökoszisztémáját – mely évezredek óta táplálja a civilizációkat – az utóbbi hatvan év már komolyan érintette, az aswani gát megépítésével. A hatalmas projektnek sikerült szabályoznia a Nílus éves áradásának gyakran igen káros hatását, azonban a földet is megfosztotta a létfontosságú tápanyagoktól és ásványoktól.  

Forrás: hirado.hu/AFP

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?