Az Északi-sarkkörön elképesztően gyors a fölmelegedés
2009. 09. 25.  Szerző: NuovaEnergia
A Helsinki Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a sarkvidéken elképesztően gyors változásoknak lehetünk tanúi. Az eredetileg a sarkkörön élő fajok komoly veszélyben vannak, minthogy délebbről fajok tömegeit készteti a globális felmelegedés északabbra vándorolni.

Ott viszont az őshonos fajok életterét foglalják el a jövevények, kiszorítva az eredetileg ott élőket.

Az Északi-sarki ökoszisztéma hatalmas változáson ment át az utóbbi 20 év során. A változások azokat az ökológiai szolgáltatásokat is érintik, amelyet a természet az embernek nyújt. Befolyásolja a változás a természeti erőforrásokat, az élelemtermelést, az éghajlati hőmérsékletet, a táj képét. A sarkköri természetben végbe menő változásokat úgy jellemezhetjük, mint a Föld valamennyi szélességi körén várható felmelegedés egy előrehaladott változatát.

A sarki róka és a nyírfa különösen megszenvedi a klímaváltozást.

A kutatás azt mutatja, hogy a tavasz lényegesen korábban kezdődik, mint azelőtt. A növények rügyezésének és a beporzásnak a folyamata 20 nappal korábban indul, mint 10 évvel ezelőtt. A ragadozókat sürgeti az idő, mert a táplálék túl hamar jelenik meg a kedvező fészekrakási periódushoz viszonyítva. Sok rovar még északabbra költözött. Az európai téliaraszoló például, nagy kiterjedésű területeken pusztította el Lappföldön a nyírfákat, miután odaköltözött.

Az új területeket meghódító fajok sikeresen konkurálhatnak az eredetileg ott élő fajokkal, ahogy ez megtörtént a sarki rókával, amelyet már kiszorít a vörös róka.

A hósirályok, a gyűrűs fókák, a jegesmedvék, a narválok szűk elterjedésűek, és speciális élőhelyet igényelnek. Az ilyen állatfajok esnek leginkább áldozatul a klímaváltozásnak. Tengerjégre van szükségük ahhoz, hogy utódokat neveljenek és menedéket találjanak a ragadozók elől.

A klímaváltozásnak indirekt hatása is van, amely a különféle fajok egymáshoz való kapcsolódásában mutatkozik meg. A Helsinki Egyetem professzora a Freiburg Egyetem kutatójával közösen a Grönlandon élő lemming szaporodásának változását vizsgálta.

Kimutatták, hogy a lemming szaporaságában beálló drasztikus változások azzal magyarázhatók, hogy hamarabb elolvad a hó, ezzel lerövidíti a lemming szaporodási időszakát, amely a hó alatt, annak védelmében történik. Ráadásul így könnyebben felfedezik az állatot a ragadozók. Emellett, ha a fagyott hó felső rétege megolvad, majd újra megfagy, jégkéreg vonja be, emiatt a lemmingek képtelenek élelmet találni.

Forrás: www.fuggetlen.hu / Helsinki Egyetem


További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek