
Ott viszont az őshonos fajok életterét foglalják el a jövevények, kiszorítva az eredetileg ott élőket.
Az Északi-sarki ökoszisztéma hatalmas változáson ment át az utóbbi 20 év során. A változások azokat az ökológiai szolgáltatásokat is érintik, amelyet a természet az embernek nyújt. Befolyásolja a változás a természeti erőforrásokat, az élelemtermelést, az éghajlati hőmérsékletet, a táj képét. A sarkköri természetben végbe menő változásokat úgy jellemezhetjük, mint a Föld valamennyi szélességi körén várható felmelegedés egy előrehaladott változatát.
A sarki róka és a nyírfa különösen megszenvedi a klímaváltozást.
A kutatás azt mutatja, hogy a tavasz lényegesen korábban kezdődik, mint azelőtt. A növények rügyezésének és a beporzásnak a folyamata 20 nappal korábban indul, mint 10 évvel ezelőtt. A ragadozókat sürgeti az idő, mert a táplálék túl hamar jelenik meg a kedvező fészekrakási periódushoz viszonyítva. Sok rovar még északabbra költözött. Az európai téliaraszoló például, nagy kiterjedésű területeken pusztította el Lappföldön a nyírfákat, miután odaköltözött.
Az új területeket meghódító fajok sikeresen konkurálhatnak az eredetileg ott élő fajokkal, ahogy ez megtörtént a sarki rókával, amelyet már kiszorít a vörös róka.
A hósirályok, a gyűrűs fókák, a jegesmedvék, a narválok szűk elterjedésűek, és speciális élőhelyet igényelnek. Az ilyen állatfajok esnek leginkább áldozatul a klímaváltozásnak. Tengerjégre van szükségük ahhoz, hogy utódokat neveljenek és menedéket találjanak a ragadozók elől.
A klímaváltozásnak indirekt hatása is van, amely a különféle fajok egymáshoz való kapcsolódásában mutatkozik meg. A Helsinki Egyetem professzora a Freiburg Egyetem kutatójával közösen a Grönlandon élő lemming szaporodásának változását vizsgálta.
Kimutatták, hogy a lemming szaporaságában beálló drasztikus változások azzal magyarázhatók, hogy hamarabb elolvad a hó, ezzel lerövidíti a lemming szaporodási időszakát, amely a hó alatt, annak védelmében történik. Ráadásul így könnyebben felfedezik az állatot a ragadozók. Emellett, ha a fagyott hó felső rétege megolvad, majd újra megfagy, jégkéreg vonja be, emiatt a lemmingek képtelenek élelmet találni.
Forrás: www.fuggetlen.hu / Helsinki Egyetem
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység