E-mail: info@nuovaenergia.hu
A rosszul működő KÁT-rendszer reformjának szükségességét minden szereplő elismeri, mégis az érintettek bevonása nélkül megírt részmódosítások születtek csak az elmúlt fél évben. A rendszerhasználati-díj esetében is szakmai egyeztetés nélkül került kivetésre 74 milliárd többletteher a fogyasztókra. Az eddigi egyetlen pozitív szabályozási folyamat a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv, amelynek előkészítésébe bevonták a szakembereket, a fogyasztók képviselőit, a civileket, így konszenzuson alapuló szakmai megoldás születhetett.
Papír- és üveggyárak, illetve számos más, energiaintenzív ipari létesítmény zárt be az elmúlt években az európai összehasonlításban egyik legmagasabb energiaárak miatt. Az árszint-különbség leginkább a piaci energiaárakra pakolt szabályozott árelemekből adódik, hasonlóan a benzinárba beépített jövedéki adóhoz és útalap költségekhez.
A legnagyobb tétel a megújuló energiatermelés támogatása, melyre 2010-ben mintegy 100 milliárd forintot fizettek a hazai fogyasztók a KÁT-rendszer keretében. Viszont ennek csak egytizede kerül ténylegesen a megújulókhoz. A fogyasztók villamosenergia számlájába beépített keresztfinanszírozás legnagyobb része szociális alapon eldöntött támogatás, mint a távfűtés, és az alacsony hatékonysággal működő -tulajdonképpen a korszerűtlen erőműveket életben tartó- fatüzelés. 2010 őszén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére elindult egy szakértői egyeztetés a KÁT-rendszer reformjáról. Sajnos sem a decemberi KÁT-moratórium, sem a múlt heti parlamenti javaslat előkészítésében nem kapott szerepet ez a szakmai munkacsoport.
A gazdaság szereplői (mind a fogyasztói, mind a termelői oldalon) bizonytalan helyzetben vannak, nem tudnak tervezni, beruházásokat halasztanak el vagy későbbre, kiadásaikat visszafogják, munkavállalókat bocsátanak el. A jelenlegi pazarló KÁT-rendszerre ráfér a változtatás, de
kiszámítható, tervezhető módon, alapos szakmai előkészítés után, a fogyasztók képviselőinek és a civil szervezetek bevonásával. Aszimmetrikus rendszerhasználati-díj (RHD) emelés mind a gáz-, mind a villamosenergia számlák esetében, az olcsó külföldi és betárazott gáz lakossági felhasználásának kikötése - az idén a lakosság energiaköltségeinek szintentartásához bevezetett változások újabb 74 milliárd forintos keresztfinanszírozást jelentenek a vállalatoktól a lakosság irányába.
A tavaly decemberben elfogadott Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv a követendő példa a fentiekkel ellentétben: sokkal szervezettebben, az érintettek bevonásával készült, ezért nagyobb a támogatottsága is. Bár az NCST összességében nagyobb pénzügyi hatással lesz a gazdaságra, de hosszú távon és tervezhető módon, így a társadalmi konszenzust is egyszerűbb volt elérni. A KÁT-rendszerrel kapcsolatos bejelentések hatása pedig már rögtön a következő havi számlákon megjelenik, így természetesen nagyobb figyelmet kap. Ezért is fontos lenne fenntartani a szakmaiságot, a tárgyalások átláthatóságát, az érintett szakemberek, az érdekképviseleti-szakmai szervezetek és a civil szféra bevonásával. Hogy ne csak az energiagazdálkodásunk, de annak szabályozása is fenntartható lehessen.
Budapest, 2011. január 31.
Forrás: IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés/greenfo.hu
További hírek:
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénységVissza
Te is így...?