Például: az emberi egészségkárosodást, amelynek költségeit nem tükrözi a szén, az olaj vagy más energiaforrás, és a belőlük nyert elektromos áram vagy benzin ára...

A kutatási jelentés, amelyet a Kongresszus rendelt meg, 120 milliárd dollárra becsülte az USA-ban, 2005-ben az elektromos áramtermelés és a motoros járműközlekedés okozta levegőszennyezésből eredő egészségkárosodások költségét. Ez a szám nem tartalmazza a klímaváltozásból eredő károsodások költségeit, sem az ökoszisztémákban keletkező károkat, sem egyes olyan légszennyező anyagok hatását, mint a higany, sem a nemzetbiztonsági kockázatot. Ezeket a tanulmány vizsgálta, de nem számszerűsítette.

A tudósok az egyes energiaforrások hatásának elemzésekor a teljes életciklust vizsgálták: a benzin szennyező hatása esetében például, nem csak azt a szennyezést, amit a gépkocsi bocsát ki, hanem azt is, ami a kőolaj kinyerésekor, az olajfinomításnál és az üzemanyag szállításakor kerül a környezetbe. A teljes külső hatás nem tükröződik az energiaárakban. Így sem a kormányzat, sem az üzleti élet szereplői, sem a fogyasztók nem érzékelik választásuk totális hatását. Amikor ilyen hiányosság tapasztalható a piaci árban, a kormányzat közbelépése szükséges: szabályozás, adók, megvásárolható engedélyek formájában.

A bizottság elsősorban a legnagyobb levegőszennyező anyagok hatásának számszerűsítését végezte el: a kéndioxid, a nitrogénoxidok, az ózon és a PM (particulate matter - lebegő porszennyezés, aeroszolok) hatásának költségét becsülte föl az emberi egészségre, a gabonatermésre, a faanyag-hozamra, az épületekre, a rekreációs-iparra. Ahol ez lehetséges volt, nem csak 2005-re (ez volt a legfrissebb elérhető adatbázis) állapították meg a külső hatás pénzben kifejezhető költségét, de a 2030-as költséget is valószínűsítették. Igyekeztek fölbecsülni a klímaváltozásból származó károk értékét is, de ezen a területen olyan széles a károk lehetősége, hogy lehetetlen volt becslést végezni.

Ugyanakkor, minden rendelkezésre álló modell eredménye arra utal, hogy az éghajlattal kapcsolatos károsodások arányosan - a széndioxid-kibocsátás tonnájára számítva - messze rosszabbak lesznek 2030-ban, mint ma. Még ha az éves széndioxid-kibocsátás a mai szinten marad is, a károk 50 - 80 százalékkal nagyobbak lesznek a kibocsátott széndioxid minden egyes tonnájára számítva.

A közlekedés hozzávetőlegesen 30 %-át teszi ki az USA energiafelhasználásának. 2005-ben 56 milliárd dollár egészségi és egyéb, nem-éghajlattal összefüggő kárt okoztak az országban a motoros járművek - állapította meg a jelentés.

Miután a tudósok az üzemanyag előállításának, szállításának, elégetésének teljes életciklusát elemezték, kimutatták, hogy - az esetek többségében - magának a motoros járműnek az üzemeltetése a mérhető, nem-éghajlat-függő károknak kevesebb, mint harmadáért felelős.

Elemzéseik szerint a kukoricából nyert etanol hasonló vagy valamivel rosszabb a károkozást illetően, mint a benzin, - a kukorica termesztésének és etanollá alakításának hatása miatt. Az energiafű-félékből vagy a kukoricaszárból készült etanolnak kisebb a káros hatása, de azok az üzemanyagok még nincsenek kereskedelmi forgalomban.

Az elektromos járművek - noha üzemelés közben nincs kibocsátásuk, mégis nagyobb egészségkárt okoznak - mert elektromos áramra van szükségük, amely ma jobbára a fosszilis üzemanyagok felhasználására épül. Az akkumulátorok és a villanymotorok gyártása pedig 20 %-kal növeli az elektromos járművek egész életciklusára számított károsító hatását.

Az olajhomokból gyártott üzemanyagot és a szénből, metánból, biomasszából gyártott dízel üzemanyagot használó járműnek van - egész életciklusára számított - legnagyobb üvegházgáz-kibocsátása. Ezzel szemben a földgázzal, illetve az energiafűből nyert üzemanyaggal működő járművek bocsátják ki a legkevesebb üvegházgázt.

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?