Aszály és túlzott vízfelhasználás Európában
2009. 04. 26.  Szerző: NuovaEnergia
A golfpályáktól a könyvekig, az olívaolajtól az oltásokig, valamennyi általunk használt terméknek és szolgáltatásnak, sok mindennapi tevékenységünkkel együtt szüksége van egy létfontosságú erőforrásra: a vízre.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése megerősíti, hogy Európa sok részén a vízfelhasználás nem fenntartható módon zajlik, és ajánlásokat fogalmaz meg a vízkészletek kezelésében alkalmazandó új megközelítésre.
 
Az EEA jelentése rámutat arra, hogy míg Dél-Európa továbbra is rendkívül nagy vízhiánnyal küzd, a vízzel kapcsolatos problémák egyes északi területeken is nőnek. Ráadásul az éghajlatváltozás következtében a jövőben fokozódik majd az aszályok súlyossága és gyakorisága, súlyosbodnak a vízzel kapcsolatos problémák, legfőképp a nyári hónapokban.
 
"Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszínivíz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban nem fenntartható. Súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra" mondta Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója. "Vissza kell fognunk a vízigényt, minimálisra kell csökkentenünk a kitermelt víz mennyiségét, és növelnünk kell a vízfelhasználás hatékonyságát."
 
Fő megállapítások és ajánlások
 
A vízgazdálkodás figyelemközéppontját a vízellátás növelésétől a vízigény minimálisra csökkentése felé kell elmozdítani különböző szakpolitikák és gyakorlatok alkalmazásával:
 
Valamennyi ágazatban - a mezőgazdaságban is a víz árát a felhasznált mennyiségnek megfelelően kell meghatározni.
A kormányoknak szélesebb körben kell végrehajtaniuk az aszálykezelési terveket, és a válságkezelés helyett a kockázatkezelésre kell összpontosítaniuk.
 
A nagy vízigényű bioenergia-növények termesztése mellőzendő a vízhiánnyal küzdő területeken.
A növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a mezőgazdasági termelés vízhatékonyságát, amennyiben azt kiegészítik a gazdáknak nyújtott tanácsadó programok. A nemzeti és uniós források köztük az Európai Unió Közös Agrárpolitikája fontos szerepet játszhatnak a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználás elősegítésében.
 
A lakosság figyelmének felkeltését szolgáló intézkedések (pl. ökocímkék, ökotanúsítványok alkalmazása, iskolai oktatási programok) elengedhetetlenek a fenntartható vízfelhasználás megvalósításához.
A lakossági vízellátó rendszerekben jelentkező szivárgás problémáját meg kell oldani. Európa egyes részein a szivárgás okozta vízveszteség meghaladhatja a teljes vízellátás 40%-át.
 
Az illegális vízkivétel amely gyakran mezőgazdasági célból történik Európa egyes területein igen elterjedt. A probléma megoldásához megfelelő ellenőrzésre és bírság- vagy büntetési rendszer kialakítására van szükség.
A hatóságoknak a vízzel kapcsolatos problémák csökkentése érdekében ösztönözniük kell az alternatív vízellátási források például a kezelt szennyvíz, a háztartási szennyvíz és az összegyűjtött esővíz nagyobb mértékű felhasználását.
 
Az európai vízfelhasználás áttekintése
 
Európa egészét tekintve a kivett vízmennyiség 44%-át energiatermelésre, 24%-át mezőgazdasági termelésre, 21%-át a lakossági vízellátásra fordítják, 11%-át pedig az iparban használják fel. E számok azonban nem tükrözik a kontinens ágazati vízfelhasználásában jelentkező számottevő különbségeket. Dél-Európában például a mezőgazdaság hasznosítja a teljes vízkivétel 60%-át, azonban egyes területeken ez az arány eléri a 80%-ot is.
 
Európa-szerte a felszíni vizek - tavak és folyók - adják az összes édesvíz-kivétel 81%-át, s ezek egyúttal az ipar, az energiaágazat és a mezőgazdaság legfőbb vízforrásai is. Ezzel szemben a lakossági vízellátás leginkább a felszín alatti vizekre támaszkodik, mivel az rendszerint jobb minőségű. Az energiatermelésben felhasznált víz szinte teljes mennyisége visszakerül valamely víztestbe, a mezőgazdasági célra kivett víz legnagyobb része pedig nem.
 
A víz sótalanítása a hagyományos vízforrások gyorsan teret nyerő választási lehetőségévé vált, főként a vízproblémákkal küzdő európai régiókban. A sótalanítás átfogó környezeti hatásának felmérésekor azonban számításba kell venni magas energiaigényét és az eredményeképpen keletkező sós vizet.

További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek