Igen, a víz élet, de csak akkor, ha mennyiségileg elegendő és minőségileg megfelelő módon áll rendelkezésre.

A vizek, különösen az édesvizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez az erőforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a „Víz Keretirányelvnek" (2000/60/EK, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása, ugyanakkor Magyarország - elhelyezkedése miatt - érdekelt abban, hogy a Duna vízgyűjtőkerületben teljesüljenek a VKI célkitűzései.

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba" [1] kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot" nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget is.

A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők:

- a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,

- a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

- a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása,

- a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,

- az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során, a hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

A jó állapot eléréséhez szükséges állapotjavító  beavatkozásokat  össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a keretirányelv előírásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban.

A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje 2009. december 22. 

Ön most a vízgyűjtő-gazdálkodási terv részletesen kidolgozott tervezetét tartja a kezében. Ez a terv egyrészt tartalmazza az összes szükséges háttér-információkat, amelyek a víztestekről jelenleg rendelkezésre állnak, az állapotértékelések eredményét, milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.

A tervezet célja, hogy folytatódjon az a társadalmi párbeszéd, amelynek országos szinten első lépése volt a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, ekkor már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott, amely 2007 decemberében kezdődött el és a Budapesten tartott nyilvános fórumon 2008. szeptember 22-én zárult le. A nyilvános fórum eredményeképpen került véglegesítésre a „Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről" c. dokumentum, amely a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés alapozó dokumentuma lett. A harmadik lépés 2008. december 22-én kezdődött el és jelenleg is tart egészen 2009. augusztus végéig. A folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen év végére készülnek el a végleges vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel folytatott konzultáció alapvető ahhoz, hogy az év végére készítendő terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, az érintettek elfogadják azokat, sőt később részt vesznek a megvalósításban is. Számos esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kompromisszumkészségén is múlik.

Ön is az érintettek közé tartozik! Lakóhelye, környezete, megélhetése, egészsége, vagy vízhasználata folytán a vízgazdálkodás minden állampolgárt érint. Ha Ön személyesen vagy munkája révén érintett, illetve érdeklődik vízi környezetének állapota iránt, kérjük, kövesse figyelemmel a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítését és kapcsolódjon be az egyeztetési folyamatba!

Kérjük, olvassa el tervezetünket, és véleményével, javaslataival járuljon hozzá egy társadalmi szempontból is elfogadható vízgazdálkodási stratégia kialakításához!

Kérjük, az alább felsorolt kérdésekre adott válaszait, vagy a témával kapcsolatos egyéb észrevételeit fejtse ki maximum fél oldal terjedelemben!

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet 2009. július 31-ig lehet írásban véleményezni a www.vizeink.hu honlapon keresztül a „Véleményezze" fórum menüpont alatt.

A honlapon közzétett dokumentumokról és a megnyitott témákról postai úton eljuttatott levélben is véleményt formálhat, amelyet a következő címen fogadunk: ÖKO Zrt. 1253. Budapest, Pf. 7. A postán beérkező levelek másolatát feltesszük az adott témához kapcsolódó www.vizeink.hu fórumunkra.

Amennyiben további információra van szüksége a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban, kérjük, tekintse meg a www.vizeink.hu honlapra feltett további anyagainkat is (Dokumentumtár).

A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról mégtöbbet megtudhat a www.euvki.hu oldalon, vagy a http://circa.europa.eu/Public/irc/env/wfd/information honlapon.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területei

A folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve 2009. december 22-re el kell készülnie az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek.

Magyarország teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület - a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében, mint tagállam érdekelt és kötelezett. Ennek kidolgozásában szoros együttműködés szükséges a többi érintett tagországgal, amelyet a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fog össze.

A Duna-medence szintjén kijelölt részvízgyűjtők közül Magyarország háromhoz tartozik: a Duna Pozsony és a Dráva torkolata között, a Dráva, a Tisza. Ezek Magyarországhoz tartozó területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, de a Duna részvízgyűjtőn belül a Balaton részvízgyűjtőjét - jelentősége miatt - célszerű kiemelni, ez az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósul meg.

- országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv),

- részvízgyűjtő - Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti),

- tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az országban)

- víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt vízfolyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent).

Felelősök

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése.

Operatív feladatok végrehajtása:

- országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja:

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest (VKKI)

- részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés koordinációja:

• Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr
• Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szolnok
• Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs
• Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

- alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása:

Területileg illetékes tizenkettő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel)

A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások terveinek részletes kimunkálását.

A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek szorosan kapcsolódnak a településekhez, a földhasználathoz, az ipari tevékenységhez, a turizmushoz. A VGT nem egy „megszokott" vízgazdálkodási terv. A vízgazdálkodással való kapcsolata különleges, hiszen sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó feladatokat lát el (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), más tekintetben viszont követelményeket támaszt számos vízgazdálkodási tevékenységgel szemben (pld. árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.).

A VGT nem a hagyományos kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak „jó állapot"-ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján tovább folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. A részletes kidolgozás illetve tervezés ezek keretében folyik majd (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell működésbe lépnie).

A tervezés módszertani elemei

A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. A tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat.

A tervezés előkészítéseként az alapegységnek számító ún. víztestek kijelölése és a víztesthez tartozó vízgyűjtők meghatározása volt a feladat (részletesen az 1. fejezetben kerül bemutatásra). Magyarországon, a VKI fogalom meghatározásait követve,

- felszíni szárazföldi vizeket: vízfolyások és állóvizek, amelyek közül néhányat emberi tevékenység eredményeként úgy megváltozott, hogy erősen módosított kategóriába kell sorolni;

- a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges; és

- felszín alatti vizeket találhatunk.

Hazánknak nincsen tengere, így a VKI szerinti „tengerparti" és a folyótorkolatok környezetében előforduló részben sós, részben édes „átmeneti" kategóriába nem soroltunk víztesteket.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során különös figyelemmel kell lenni a vizekhez kapcsolható védett területek (ezeket a 3. fejezet tartalmazza) állapotára, ilyenek például az ivóvízkivételek, vagy a fürdőhelyek védőterülete, vagy a természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhelyek, stb.

A víztesteket figyelő monitoring (bemutatja a terv 4. fejezete) adatokat szolgáltat a víztestek általános állapotáról, az emberi hatásokkal érintett területekről és az intézkedések hatásáról, de a monitoring tevékenységbe  kell érteni az emberi tevékenységekre (a terv 2. fejezete tartalmazza) vonatkozó adatgyűjtést is. A monitoring keretében keletkezett adatok alapozzák meg az intézkedéseket (elegendően részletes képet adva az állapotokról, a biológiai - kémiai - hidromorfológiai (vízjárás, part és meder forma) jellemzők összefüggéseiről, és az intézkedések hatásáról). A hiányos monitoringhálózatból és tevékenységből adódó bizonytalanságok csak rövidtávon és kevéssé költséges intézkedések esetében kompenzálhatók szakértői becslésekkel.

[1]          Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi lét, másrészt az ökoszisztémák igényeiből indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha a vízhasználatokra igényelt vizek mennyisége és minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot, vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig.

Forrás: hulladéksors.hu

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?