A globális felmelegedés és a világ vízkészlete
2009. 04. 24.  Szerző: NuovaEnergia
Az egyre csökkenő ivóvízkészlet, valamint a szigeteket és tengerpartokat visszahódító tengervíz szintjének emelkedése csupán két következménye az elkövetkezendő években várható éghajlatváltozásnak.

Legalábbis ezt állítja egy tavaly született, a Földünk állapotával foglalkozó ENSZ‑jelentés. Kedd délután EP‑képviselők, tudósok és a téma szakértői vizsgálták, milyen hatással lehet az éghajlatváltozás a világ vízkészletére.

 
A jégtakaró olvadásának következményei
 
1850 és 2000 között Európában a hegyi gleccserek mintegy 50%-al visszahúzódtak. Az ENSZ tanulmánya szerint egy további 3 fokos hőmérséklet‑emelkedés következtében elolvadna az Alpokat borító hótakaró közel 80%‑a. A világszervezet becslései alapján a világ lakosságának mintegy 40%‑át érintheti az ázsiai gleccserek olvadása. Nem csak a gleccserek olvadnak azonban, mint ismert, az Antarktisz Larsen B 200 méter magasságú, 720 milliárd tonnányi jégtömbje 2002‑ben lényegében 2 nap alatt esett szét.
 
A spanyol, néppárti Cristina Gutiérrez-Cortines az ülést megelőzően elmondta: „az óceánok alapvető szerepet játszanak a klíma szabályozásában”, és az olvadás „megváltoztatja az óceánok egyensúlyát”. „A hegyekben történő hóolvadás és az óceánok víztömegének növekedése megváltoztatja a mikroklímát” – vélte a képviselőnő.
 
John Dracup, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora az ülésre készített jegyzetében leszögezi: „az év elején – az áradások időszakában, amikor éppen nem lenne rá szükségünk – több víz fog rendelkezésünkre állni, a nyári, öntözéses időszakban pedig – amikor igazán szükségünk lenne rá – kevesebb vízmennyiséggel gazdálkodhatunk majd”.
 
Kevesebb eső, több aszály és erdőtűz?
 
Az ülésen szóba kerültek továbbá az elmaradó esőzések lehetséges gazdasági hatásai. Az ENSZ felmérései szerint 2032-re a világ 60%-a vízhiánnyal küszködő térségben él majd. Az egyik leginkább sújtott térség a Szaharán túli Afrika, ahol a vízhiány katasztrofális hatással lehet az élelmiszerkészletekre, valamint a gazdasági fejlődés távlataira. További következmény lehet a lakhatatlan térségeket elhagyó menekültek feltartóztathatatlan áradata.
 
Ám a helyzet Európában sem nevezhető rózsásnak. Az Európai Bizottság témában készített zöld könyve szerint 2080‑ra az Ibériai-félszigeten – Spanyolországban és Portugáliában – az esőzések jelenlegi szintje felére csökkenhet.
 
Nemkülönben a tavaly nyári görögországi erdőtüzek baljós előjelek lehetnek a jövőre nézve, ha az esőzések elmaradásával egyre gyakoribbá válnak az aszályok.
 
A vízkészletek szűkösségének politikai következményei is lehetnek. „A földközi‑tengeri, a közel‑keleti és a közép‑ázsiai országok a vízkészletekkel összefüggő konfliktusoknak leginkább kitett térségekké válhatnak” – vélekedett Riccardo Petrella professzor.
 
Cristina Gutiérrez-Cortines dinamikus, nyitott stratégiák kidolgozását sürgette, valamint felhívta a figyelmet a napi fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességére.
 


További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek