
Az egyre csökkenő ivóvízkészlet, valamint a szigeteket és tengerpartokat visszahódító tengervíz szintjének emelkedése csupán két következménye az elkövetkezendő években várható éghajlatváltozásnak.
Legalábbis ezt állítja egy tavaly született, a Földünk állapotával foglalkozó ENSZ‑jelentés. Kedd délután EP‑képviselők, tudósok és a téma szakértői vizsgálták, milyen hatással lehet az éghajlatváltozás a világ vízkészletére.
A jégtakaró olvadásának következményei
1850 és 2000 között Európában a hegyi gleccserek mintegy 50%-al visszahúzódtak. Az ENSZ tanulmánya szerint egy további 3 fokos hőmérséklet‑emelkedés következtében elolvadna az Alpokat borító hótakaró közel 80%‑a. A világszervezet becslései alapján a világ lakosságának mintegy 40%‑át érintheti az ázsiai gleccserek olvadása. Nem csak a gleccserek olvadnak azonban, mint ismert, az Antarktisz Larsen B 200 méter magasságú, 720 milliárd tonnányi jégtömbje 2002‑ben lényegében 2 nap alatt esett szét.
A spanyol, néppárti Cristina Gutiérrez-Cortines az ülést megelőzően elmondta: „az óceánok alapvető szerepet játszanak a klíma szabályozásában”, és az olvadás „megváltoztatja az óceánok egyensúlyát”. „A hegyekben történő hóolvadás és az óceánok víztömegének növekedése megváltoztatja a mikroklímát” – vélte a képviselőnő.
John Dracup, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora az ülésre készített jegyzetében leszögezi: „az év elején – az áradások időszakában, amikor éppen nem lenne rá szükségünk – több víz fog rendelkezésünkre állni, a nyári, öntözéses időszakban pedig – amikor igazán szükségünk lenne rá – kevesebb vízmennyiséggel gazdálkodhatunk majd”.
Kevesebb eső, több aszály és erdőtűz?
Az ülésen szóba kerültek továbbá az elmaradó esőzések lehetséges gazdasági hatásai. Az ENSZ felmérései szerint 2032-re a világ 60%-a vízhiánnyal küszködő térségben él majd. Az egyik leginkább sújtott térség a Szaharán túli Afrika, ahol a vízhiány katasztrofális hatással lehet az élelmiszerkészletekre, valamint a gazdasági fejlődés távlataira. További következmény lehet a lakhatatlan térségeket elhagyó menekültek feltartóztathatatlan áradata.
Ám a helyzet Európában sem nevezhető rózsásnak. Az Európai Bizottság témában készített zöld könyve szerint 2080‑ra az Ibériai-félszigeten – Spanyolországban és Portugáliában – az esőzések jelenlegi szintje felére csökkenhet.
Nemkülönben a tavaly nyári görögországi erdőtüzek baljós előjelek lehetnek a jövőre nézve, ha az esőzések elmaradásával egyre gyakoribbá válnak az aszályok.
A vízkészletek szűkösségének politikai következményei is lehetnek. „A földközi‑tengeri, a közel‑keleti és a közép‑ázsiai országok a vízkészletekkel összefüggő konfliktusoknak leginkább kitett térségekké válhatnak” – vélekedett Riccardo Petrella professzor.
Cristina Gutiérrez-Cortines dinamikus, nyitott stratégiák kidolgozását sürgette, valamint felhívta a figyelmet a napi fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességére.
További hírek:
» Nem lesz elég fa Magyarországon
»
Hazai élelmiszerhulladék körkép
»
Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
»
Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
»
Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
»
Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
»
Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
»
Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
»
Börtönt az állatkínzóknak!
»
Olimpia vs. mélyszegénység
Vissza