E-mail: info@nuovaenergia.hu
A kutatók igyekeznek minél többet megtudni a Déli-sarkról, mert már a jégbirodalom peremének kis mértékű olvadása is a tengerszint emelkedésének és az alacsonyabban fekvő partvonalak elárasztásának veszélyével fenyeget. Az 1820-ban felfedezett kontinens elég nagy ahhoz, hogy teljes elolvadása esetén világszerte 57 méterrel növelje meg az óceánok és tengerek magasságát.
"A Déli-sarkvidékkel foglalkozó tudománynak eddig nem voltak pontos adatai a jégtakarót közvetlenül övező tengervizek felszínének hőmérsékletéről" - hangoztatta Amelia Shevenell, a tanulmány vezető szerzője, a University College London és a Washingtoni Egyetem munkatársa. "Most azonban elkezdtük bepótolni ezeket a hiányokat" - utalt a szakember a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányuk eredményeire.
A tengeri üledékekben talált biológiai anyagmintákra alapozott kutatás szerint "az Antarktisz-félsziget nyugati részénél húzódó kontinentális perem térségében - ahol az óceáni lemez a kontinentális alá nyomul - 3-4 Celsius-fokkal hűlt az óceánvíz felszínének hőmérséklete az elmúlt tizenkétezer évben". A lehűlés, amelyet a Föld Nap körüli keringésében bekövetkezett elmozdulások idéztek elő, nagyjából nulla Celsius fok körülire csökkentette a térség vizeinek hőmérsékletét az elmúlt évtizedekben.
E folyamatnak azonban mostanra megálljt parancsolt a globális felmelegedés. Az Antarktisz-félszigeten átlagosan 3,4 Celsius-fokkal nő évszázadonként a hőmérséklet - figyelmeztet a tanulmány. Az elmúlt harminc év során a jégbirodalom egy része elolvadt. A szakértők mindezért az emberiség nagyarányú üvegházhatású gázkibocsátását teszik felelőssé.
Az ENSZ klímaszakértői 2007. évi jelentésükben azt jelezték, hogy a világ óceánjainak magassága még ebben az évszázadban akár 18-59 centiméterrel is megnőhet, illetve még többel, ha a déli-sarki és grönlandi jégbirodalmak egyes részei is olvadásnak indulnak. A Déli-sarkvidék jege egyébként túlságosan mélyen fagyott ahhoz, hogy nagyobb olvadás áldozatává váljon.
A Reuters hírügynökségnek adott interjújában Shevenell azt is elmondta: nem volt lehetőségük annak pontos megállapítására, hogy milyen mértékű hőmérséklet emelkedésre lenne szükség a további, illetve nagyobb horderejű olvadások bekövetkezéséhez. A tanulmányból az is kiderült, hogy a lehűlési folyamatot rövid ideig tartó, kettő és négy Celsius fok közötti hőmérséklet ingadozási periódusok homályosították el, amelyeket valószínűleg az elmúlt kétezer évben kialakult, új trópusi csendes-óceáni időjárási minták váltottak ki.
Forrás: greenfo/mti
További hírek:
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénységVissza
Te is így...?