
A rezsicsökkentésnek nevezett beavatkozás azzal járt, hogy a szemétdíj helyett – közvetve – az adókban fizetjük meg a hulladék eltakarításának valós árát, miközben a folyamat a szektoron belül már tömeges állásvesztéssel és az infrastruktúra gyors leromlásával is fenyeget. Az ok röviden annyi, hogy az államilag maximált, illetve 2013-ban kismértékben csökkentett díjak nem fedezik a szintén államilag (a lerakási díj, az elektronikus útdíj, a felügyeleti díj és a többi hasonló közteher révén) drasztikusan megemelt költségeket, és emiatt az ország összes kommunális szolgáltatója pénzügyi válságba sodródott. Időközben a kormánytöbbség törvényt hozott arról, hogy szükséghelyzetben a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót – gyaníthatóan ez lesz majd az állami holding terjeszkedésének egyik útja. Egy másik megoldási lehetőség, ami a szelektív gyűjtés és feldolgozás csődjére lehet gyógyír: új hulladékégetők építése, amire szándék már van, pénz azonban egyelőre szerencsére még nincs. (nol.hu)
» Nem lesz elég fa Magyarországon
» Hazai élelmiszerhulladék körkép » Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek? » Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson » Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak » Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű » Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése? » Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel » Börtönt az állatkínzóknak! » Olimpia vs. mélyszegénység