Századunk talán egyik legnagyobb problémája a fokozódó vízszükségletek teljesítése, ami kiváltképp égető kérdés városainkban. A megfelelő, hatékony és fenntartható vízkezelés soha nem volt fontosabb mint napjainkban a növekvő népesség tükrében.

Minden másodpercben 2 emberrel nő a városi népesség aránya, ami 95%-ban a fejlődő országokban történik. Csak Ázsiában és Afrikában a népesség megduplázódik 2000 és 2030 között. A jelentős népességszám és a vízkészletek szűkössége miatt  négyből egy városi lakos nem megfelelő vízhigiéniás viszonyban él, míg a fejlődő világban a városi lakosok 27%-a nem jut csapvízhez lakásában. A városban élő szegények ötvenszer többet fizetnek egy liter vízért, mint tehetősebb szomszédjaik, hiszen gyakran magánvállalkozóktól kell vizet vételezniük.

Az egyre fokozódó igények miatt a városok egyre jobban kiaknázzák a vízkészleteket és egyre nagyobb mértékben szennyezik a fontos erőforrást. Minden nap 2 millió tonna emberi eredetű hulladék folyik a vizekbe, amely elsősorban a fejlődő országokban kezeletlenül kerül a víztestbe.

A megfelelő vízhigiénia hiánya számos településen komoly egészségügyi problémákhoz vezet. Heves esőzések után az emberi eredetű hulladék bekerül az ivóvízkészletekbe, ami kolera járványhoz, hasmenéshez és maláriához vezet.

A jelentős vízkészletek kiaknázása mellett azonban nem fordul kellő figyelem a hatékonyságra, hiszen szivárgások miatt a víz akár 50%-a is elvezhet a vízhálózatban. Egyes megapoliszokban akár 250-500 millió köbméter is eltűnhet hasznosítatlanul minden évben, amelynek rendszerben tartása 10-20 millió embert látna el vízzel.

A problémák és a számok minden kontinensen mások és mások. Afrikában a népesség 38%-a él urbanizált területeken, amelynek aránya 50%-ra emelkedik 2050-ben. A szub-szaharai régióban a városlakók mindössze 44%-ának megfelelőek a vízhigiéniás körülményei, míg mindössze 35%-uk jut ivóvízhez otthonában. A régió városlakóinak 62%-a él gettókban.

Ázsia a világ tíz legnagyobb városából hatnak ad otthont. A Dél-Közép Ázsia városaiban élők 43%-a él gettókban, ahol nehézkes ivóvízhez jutni. A kontinensen a városi népesség 60%-kal növekedni fog 2025-ig, ami még több vízzel kapcsolatos problémát fog eredményezni az így is nagy kihívások előtt álló megavárosoknak.

Latin-Amerikában a népesség 77%-a él városokban és habár a vízhez való hozzáférés általában véve javult és megfelelő, sok országban (pl. Guatemala, Nicaragua és Bolívia), ahol amúgy is magas a gettósodott területek aránya, nehézkes a vízhez való hozzájutás. Ezenfelül a tengerek és folyók szennyezése további nehézségek elé állítja a kontinens népességének azon 60%-át, akik a tengerparton élnek.

A legnagyobb veszélynek a megavárosok vannak kitéve, amelynek lakossága több mint 10 millió. Ezek a területek a világ városi népesség 9%-ának adnak otthont. A legtöbb óriásváros vízellátási problémákkal nézett szembe 2010-ben. További fenyegetett területek a gettók, ahol 828 millióember él és amelynek évente 6 millióval nő a népessége. Ezeken a területeken hiányzik mind a megfelelő mennyiségű, mind a megfelelő minőségű ivóvíz, melynek következtében rengetegen halnak meg. Ezenfelül a gettók gyakran árvízveszélyes területre épülnek, amely még sérülékenyebbé teszi őket.

A rengeteg nehézség dacára, azonban akad megoldás is. A 2009-es ENSZ Víz Fejlesztési Jelentés azt vázolja fel, hogy a világ vízkészletei még kezelhetőek: rendelkezésünkre áll a megfelelő tudás, tapasztalat és technológia, azonban ezeket a problémákat és megoldásaikat is nemzetközi és nemzeti szinten is előtérbe kell helyezni. Az új megoldások és a komplex tervezés, beleértve a megfelelő infrastruktúrát, szennyezés-szabályozást és árvízvédelmet, választ adhatnak vízellátási gondjainkra.

Forrás: UN World Water Day

» Nem lesz elég fa Magyarországon

Te is így...?